Szabadulj meg a láthatatlan béklyóktól! – A 7 pénzügyi paradigma, ami fogságban tartja a pénztárcádat

Biztosan hallottad már a klasszikus viccet, amikor Pista bácsit kérdezik a faluban:

Pista bácsi, mi szeretett volna lenni gyerekkorában?

Én bizony idióta, fiam.

Micsoda?! Miért pont idióta?

Mert apám mindig azt mondta, ha elmentünk a falu nagy háza előtt: Nézd már, ennek az idiótának mennyi pénze van! Nézd, milyen szép autója van ennek az idiótának!

Nevetünk rajta, pedig a valóságban sokszor mi magunk is ilyen abszurd, mélyen gyökerező hitrendszerek – úgynevezett pénzügyi paradigmák – alapján irányítjuk az életünket. Ezek a belső programok automatikusan futnak a fejünkben, sokszor teljesen ellentmondva a józan észnek. Meg vagyunk győződve róla, hogy jól gondolkodunk, miközben észrevétlenül szabotáljuk a saját anyagi sikereinket.

Ha szeretnél kitörni a mókuskerékből, először fel kell ismerned, melyik paradigma uralkodik rajtad. Íme a 7 leggyakoribb pénzügyi program, és az, hogyan mutatkoznak meg a mindennapokban.

1. A szűkösség csapdája

A történelem során a háborúk, járványok és éhínségek miatt őseink valódi hiánygazdaságban éltek. Ezt a túlélési félelmet – jószándékból – ránk is örökítették. Csakhogy a mai világban bőség van: jobb körülmények között élünk, mint egy középkori király, a javak elvileg bárki számára elérhetőek. Aki mégis a szűkösségtudat foglya, azt folyamatosan marja az irigység, ha másnak jobban megy, és hajlamos a kényszeres felhalmozásra.

Életszerű példa: János folyamatosan akciós, tartós élelmiszereket vásárol, és a garázsa tele van olyan szerszámokkal és limlomokkal, amiket 15 éve nem használt, de „jó lesz az még valahova, hátha nem lehet majd kapni” alapon őrizget. Amikor a szomszédja vesz egy új autót, János napokig rosszkedvű, és magában azzal nyugtatja magát, hogy a szomszéd biztosan csalással szerezte a pénzt, mert „tisztességes úton nem jut mindenkinek jólét”.

2. Az Idő = Pénz tévhit

Ha abban hiszel, hogy a pénz egyenesen arányos a munkával töltött órákkal, bezárod magad egy 24 órás börtönbe. Elkezdesz másodállást vállalni, túlórázol, elmaradsz a családod mellől. Büszke vagy a teherbírásodra, miközben mardos a bűntudat, hogy lemaradsz a gyermeked mérföldköveiről. Az alvásmegvonás miatt a teljesítményed romlik, és rájössz: az időd véges, így a bevételeidnek is kemény plafonja van. A valóságban a pénz mennyisége nem a rászánt időtől, hanem az előállított értéktől függ.

Életszerű példa: Kata könyvelőként dolgozik. Hogy több pénzt keressen, a főállása mellett még hétvégenként is plusz céges papírmunkákat vállal. Heti 70 órát dolgozik, állandóan feszült, a kávé tartja életben, és hónapok óta nem ült le egy jót beszélgetni a férjével. Amikor a barátnője elmeséli, hogy digitális oktatóanyagok eladásából (passzív jövedelemből) keresi a pénze nagy részét, Kata dühösen leinti, mondván: „Könnyű neki, de az igazi pénzért kőkeményen meg kell szenvedni óráról órára!”

3. A Munka = Érték (A „csinálás” kultusza)

Ez a paradigma azt diktálja, hogy csak az a jó ember, aki fizikailag vagy látványosan megszakad a munkában. Hajlamosak vagyunk gyanakvással nézni arra, aki látszólag „semmittevősen” gondolkodik. Pedig a világon a legjobban megfizetett munka nem a végrehajtás, hanem a stratégiai gondolkodás. Sokan azonosítják magukat a pozíciójukkal, és ha az megszűnik (például nyugdíjba mennek), az önértékelésük összeomlik.

Életszerű példa: A nagymama napokig süt-főz a konyhában, takarít, és teljesen kimerülve roskad le a fotelba, hogy várja a rég nem látott unokáit. Ekkor megcsörren a telefon: az unokák lemondják a látogatást. A nagymama zokogásban tör ki, mert feleslegesnek érzi magát. Ha a „csinálás” helyett először gondolkodott (vagy telefonált) volna, megkímélte volna magát a csalódástól. Ugyanez igaz az üzletben is: az a vállalkozó, aki napi 12 órát pakolja a dobozokat a raktárban ahelyett, hogy a marketingstratégián gondolkodna, értékes, de teljesen rosszul fókuszált munkát végez.

4.„Pénzt csak pénzből lehet csinálni”

Aki ebben hisz, az feladja a küzdelmet, mielőtt elkezdené. Azt gondolja, a gazdagságba csak beleszületni lehet. Ha megpróbálsz kitörni ebből a gondolkodásmódból, a környezeted azonnal megpróbál visszahúzni, mert felkavarod az állóvizet. Ha nem a tömeget követed, hanem a józan eszedet (mint Galilei, aki tudta, hogy a Föld kering a Nap körül, nem fordítva), hirtelen kívülállóvá válhatsz. Fel kell készülnöd arra, hogy a fejlődésed során megváltozhat a baráti köröd és a környezeted is.

Életszerű példa: Gábor egy gyárban dolgozik minimálbérért. Van egy zseniális ötlete egy mobilalkalmazásra, ami megkönnyítené a helyi kézművesek dolgát. Amikor megemlíti a barátainak a kocsmában, azok lehurrogják: „Neked ehhez nincs tőkéd, a milliomosoknak könnyű céget alapítani, ülj inkább a fenekeden!” Gábor hajlamos elhinni nekik, és elfelejti, hogy ma már ingyenes online kurzusokkal, befektetőkereséssel vagy partnerségekkel pénz nélkül is el lehetne indítani a projektet.

5. Könnyen jött, könnyen megy

Ha váratlanul, vagy a megszokottnál kevesebb erőfeszítéssel jutsz pénzhez, bekapcsol a belső vészcsengő: „Nem dolgoztam meg érte keményen, tehát nem érdemlem meg.” Emiatt szinte tudat alatt, szándékosan elkezded elszórni a pénzt, hogy visszaállítsd a megszokott „biztonságos” anyagi szintedet (ami sokszor a szegénység vagy a középszerűség). Ezért mennek tönkre a lottónyertesek is röviddel a nyeremény után.

Életszerű példa: Péter a munkahelyén kap egy váratlan, nettó 500 000 forintos év végi bónuszt a kiemelkedő éves teljesítményéért. Ahelyett, hogy félretenné vagy befektetne vesz egy okos tv-t, amire valójában semmi szüksége nincs. Úgy érzi, ez a pénz „ajándék”, így nem kell komolyan venni – pár hét múlva pedig pontosan ugyanúgy nincs megtakarítása, mint a bónusz előtt.

6 „A pénz nem boldogít” (és a túloldala: „Csak a pénz boldogít”)

Sokan ezzel az álltörvénnyel próbálják megmagyarázni és elviselni a pénztelenséget: „Nincs pénzem, de legalább boldog és szerető családom van.” Ez óriási tévedés, hiszen a pénz és a boldogság két teljesen különböző skálán mozog. Ez olyan, mintha a két gyermeked közül kellene választanod. Miért ne lehetne mindkettő? A pénz nem zárja ki a boldogságot, sőt: szabadságot és biztonságot ad, amivel jobbá teheted a szeretteid életét.

Életszerű példa: Eszter és férje folyamatosan veszekednek a sárga csekkek és a hitelek miatt. Amikor Eszter látja a közösségi médiában a sikeres, utazgató ismerőseit, felsóhajt: „Biztosan gazdagok, de biztosan üresek a hétköznapjaik és romokban a házasságuk. A pénz nem boldogít, mi legalább igazán szeretjük egymást a bajban is.” Ezzel a gondolattal megnyugtatja magát, de a valóságban a pénzügyi stressz napról napra jobban mérgezi a kapcsolatukat.

7. A pénz megrontja az embert

A pénz önmagában egy semleges eszköz. Nem tesz senkit rosszá, arrogánssá vagy önzővé. A pénz valójában olyan, mint egy nagyító: felerősíti azokat a tulajdonságokat, amelyek már eleve megvoltak az emberben. Ha valaki alapvetően önző volt, sok pénzzel még látványosabban önző lesz. Ha viszont egy mélyen empatikus, segítőkész ember válik gazdaggá, a pénz révén hatalmas alapítványokat hozhat létre és tömegeknek segíthet.

Életszerű példa: Zoli mindig is szeretett a középpontban lenni és hajlamos volt lekezelően bánni a pincérekkel, de amíg nem volt pénze, visszafogta magát. Miután egy sikeres vállalkozás révén meggazdagodott, vett egy luxusautót, és nyíltan gúnyolódni kezdett a szerényebb jövedelmű munkatársain. A régi ismerősei azt mondják: „Látod, a pénz teljesen tönkretette a jellemét!” Pedig a pénz csak felszínre hozta Zoli valódi, addig elnyomott személyiségét.

Összegzés

Te magadra ismertél valamelyik típusban? A pénzügyi szabadság felé vezető első lépés nem a spórolás vagy a tőzsde, hanem a saját fejedben lévő gátak lebontása. Ha nyakon csíped ezeket a berögzült sémákat abban a pillanatban, amikor át akarják venni az irányítást, képes leszel racionális, felnőtt döntéseket hozni a jövődről. Ne hagyd, hogy a múlt tévhitei írják a jövőd számláit!

Az ÖNISMERET irányába első lépésként ajándékba küldök neked egy személyiség tesztet.

Töltsd ki és küldöm számodra, hogy melyik típusba tartozol!

Posta János Tréner és Coach

BÁTOR ÉLETET!

Legfrissebb bejegyzések

Kulcs a sikerhez a pénzügyekben

Kulcs a sikerhez a pénzügyekben

Kulcs a sikerhez a pénzügyekben   A pénzügyi siker kulcsát szinte mindenki keresi, de csak nagyon kevesen találják meg. Iskoláinkban elavult lexikális tudást sulykolnak belénk, miközben a vagyonépítés alapjairól egyetlen szót sem ejtenek. Emellett a környezetünk...

A Flow 8 pillére

A Flow 8 pillére

A Flow 8 pillére A Flow-élmény (vagy áramlat-élmény) a pszichológia egyik legkutatottabb és legizgalmasabb jelensége, amely alapjaiban változtatja meg a teljesítményről és a boldogságról alkotott képünket. Ez az az állapot, amikor annyira elmerülünk egy...

Pygmalion-hatás vs Gólem-hatás

Pygmalion-hatás vs Gólem-hatás

Pygmalion-hatás vs Gólem-hatás   Pygmalion-hatás (A pozitív spirál) A Pygmalion-hatás (vagy Rosenthal-effektus) az a pszichológiai jelenség, amely során a magasabb elvárások jobb teljesítményhez vezetnek. A működése: Ha egy tanár, vezető vagy szülő hisz abban,...

 

 

Elérhetőség

Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre

Debrecen

+36 30 742 1432 

Kérem küldjön üzenetet

Kapcsolat  |  Adatvédelmi tájékoztató ÁSZF

Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen

Weboldal megvalósítás:   Megvalosit.huMegvalosit.hu

Elérhetőség

Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre

Debrecen

+36 30 742 1432 

Kérem küldjön üzenetet

Kapcsolat  |  Adatvédelmi tájékoztató ÁSZF

Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen

Weboldal megvalósítás:   Megvalosit.huMegvalosit.hu

Elérhetőség

Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre

Debrecen

+36 30 742 1432 

Kérem küldjön üzenetet

Kapcsolat  |  Adatvédelmi tájékoztató ÁSZF

Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen

Weboldal megvalósítás:   Megvalosit.huMegvalosit.hu