Szabadulj meg a láthatatlan béklyóktól! – A 7 pénzügyi paradigma, ami fogságban tartja a pénztárcádat
Biztosan hallottad már a klasszikus viccet, amikor Pista bácsit kérdezik a faluban:
– Pista bácsi, mi szeretett volna lenni gyerekkorában?
– Én bizony idióta, fiam.
– Micsoda?! Miért pont idióta?
– Mert apám mindig azt mondta, ha elmentünk a falu nagy háza előtt: Nézd már, ennek az idiótának mennyi pénze van! Nézd, milyen szép autója van ennek az idiótának!
Nevetünk rajta, pedig a valóságban sokszor mi magunk is ilyen abszurd, mélyen gyökerező hitrendszerek – úgynevezett pénzügyi paradigmák – alapján irányítjuk az életünket. Ezek a belső programok automatikusan futnak a fejünkben, sokszor teljesen ellentmondva a józan észnek. Meg vagyunk győződve róla, hogy jól gondolkodunk, miközben észrevétlenül szabotáljuk a saját anyagi sikereinket.
Ha szeretnél kitörni a mókuskerékből, először fel kell ismerned, melyik paradigma uralkodik rajtad. Íme a 7 leggyakoribb pénzügyi program, és az, hogyan mutatkoznak meg a mindennapokban.
1. A szűkösség csapdája
A történelem során a háborúk, járványok és éhínségek miatt őseink valódi hiánygazdaságban éltek. Ezt a túlélési félelmet – jószándékból – ránk is örökítették. Csakhogy a mai világban bőség van: jobb körülmények között élünk, mint egy középkori király, a javak elvileg bárki számára elérhetőek. Aki mégis a szűkösségtudat foglya, azt folyamatosan marja az irigység, ha másnak jobban megy, és hajlamos a kényszeres felhalmozásra.
Életszerű példa: János folyamatosan akciós, tartós élelmiszereket vásárol, és a garázsa tele van olyan szerszámokkal és limlomokkal, amiket 15 éve nem használt, de „jó lesz az még valahova, hátha nem lehet majd kapni” alapon őrizget. Amikor a szomszédja vesz egy új autót, János napokig rosszkedvű, és magában azzal nyugtatja magát, hogy a szomszéd biztosan csalással szerezte a pénzt, mert „tisztességes úton nem jut mindenkinek jólét”.
2. Az Idő = Pénz tévhit
Ha abban hiszel, hogy a pénz egyenesen arányos a munkával töltött órákkal, bezárod magad egy 24 órás börtönbe. Elkezdesz másodállást vállalni, túlórázol, elmaradsz a családod mellől. Büszke vagy a teherbírásodra, miközben mardos a bűntudat, hogy lemaradsz a gyermeked mérföldköveiről. Az alvásmegvonás miatt a teljesítményed romlik, és rájössz: az időd véges, így a bevételeidnek is kemény plafonja van. A valóságban a pénz mennyisége nem a rászánt időtől, hanem az előállított értéktől függ.
Életszerű példa: Kata könyvelőként dolgozik. Hogy több pénzt keressen, a főállása mellett még hétvégenként is plusz céges papírmunkákat vállal. Heti 70 órát dolgozik, állandóan feszült, a kávé tartja életben, és hónapok óta nem ült le egy jót beszélgetni a férjével. Amikor a barátnője elmeséli, hogy digitális oktatóanyagok eladásából (passzív jövedelemből) keresi a pénze nagy részét, Kata dühösen leinti, mondván: „Könnyű neki, de az igazi pénzért kőkeményen meg kell szenvedni óráról órára!”
3. A Munka = Érték (A „csinálás” kultusza)
Ez a paradigma azt diktálja, hogy csak az a jó ember, aki fizikailag vagy látványosan megszakad a munkában. Hajlamosak vagyunk gyanakvással nézni arra, aki látszólag „semmittevősen” gondolkodik. Pedig a világon a legjobban megfizetett munka nem a végrehajtás, hanem a stratégiai gondolkodás. Sokan azonosítják magukat a pozíciójukkal, és ha az megszűnik (például nyugdíjba mennek), az önértékelésük összeomlik.
Életszerű példa: A nagymama napokig süt-főz a konyhában, takarít, és teljesen kimerülve roskad le a fotelba, hogy várja a rég nem látott unokáit. Ekkor megcsörren a telefon: az unokák lemondják a látogatást. A nagymama zokogásban tör ki, mert feleslegesnek érzi magát. Ha a „csinálás” helyett először gondolkodott (vagy telefonált) volna, megkímélte volna magát a csalódástól. Ugyanez igaz az üzletben is: az a vállalkozó, aki napi 12 órát pakolja a dobozokat a raktárban ahelyett, hogy a marketingstratégián gondolkodna, értékes, de teljesen rosszul fókuszált munkát végez.
4.„Pénzt csak pénzből lehet csinálni”
Aki ebben hisz, az feladja a küzdelmet, mielőtt elkezdené. Azt gondolja, a gazdagságba csak beleszületni lehet. Ha megpróbálsz kitörni ebből a gondolkodásmódból, a környezeted azonnal megpróbál visszahúzni, mert felkavarod az állóvizet. Ha nem a tömeget követed, hanem a józan eszedet (mint Galilei, aki tudta, hogy a Föld kering a Nap körül, nem fordítva), hirtelen kívülállóvá válhatsz. Fel kell készülnöd arra, hogy a fejlődésed során megváltozhat a baráti köröd és a környezeted is.
Életszerű példa: Gábor egy gyárban dolgozik minimálbérért. Van egy zseniális ötlete egy mobilalkalmazásra, ami megkönnyítené a helyi kézművesek dolgát. Amikor megemlíti a barátainak a kocsmában, azok lehurrogják: „Neked ehhez nincs tőkéd, a milliomosoknak könnyű céget alapítani, ülj inkább a fenekeden!” Gábor hajlamos elhinni nekik, és elfelejti, hogy ma már ingyenes online kurzusokkal, befektetőkereséssel vagy partnerségekkel pénz nélkül is el lehetne indítani a projektet.
5. Könnyen jött, könnyen megy
Ha váratlanul, vagy a megszokottnál kevesebb erőfeszítéssel jutsz pénzhez, bekapcsol a belső vészcsengő: „Nem dolgoztam meg érte keményen, tehát nem érdemlem meg.” Emiatt szinte tudat alatt, szándékosan elkezded elszórni a pénzt, hogy visszaállítsd a megszokott „biztonságos” anyagi szintedet (ami sokszor a szegénység vagy a középszerűség). Ezért mennek tönkre a lottónyertesek is röviddel a nyeremény után.
Életszerű példa: Péter a munkahelyén kap egy váratlan, nettó 500 000 forintos év végi bónuszt a kiemelkedő éves teljesítményéért. Ahelyett, hogy félretenné vagy befektetne vesz egy okos tv-t, amire valójában semmi szüksége nincs. Úgy érzi, ez a pénz „ajándék”, így nem kell komolyan venni – pár hét múlva pedig pontosan ugyanúgy nincs megtakarítása, mint a bónusz előtt.
6 „A pénz nem boldogít” (és a túloldala: „Csak a pénz boldogít”)
Sokan ezzel az álltörvénnyel próbálják megmagyarázni és elviselni a pénztelenséget: „Nincs pénzem, de legalább boldog és szerető családom van.” Ez óriási tévedés, hiszen a pénz és a boldogság két teljesen különböző skálán mozog. Ez olyan, mintha a két gyermeked közül kellene választanod. Miért ne lehetne mindkettő? A pénz nem zárja ki a boldogságot, sőt: szabadságot és biztonságot ad, amivel jobbá teheted a szeretteid életét.
Életszerű példa: Eszter és férje folyamatosan veszekednek a sárga csekkek és a hitelek miatt. Amikor Eszter látja a közösségi médiában a sikeres, utazgató ismerőseit, felsóhajt: „Biztosan gazdagok, de biztosan üresek a hétköznapjaik és romokban a házasságuk. A pénz nem boldogít, mi legalább igazán szeretjük egymást a bajban is.” Ezzel a gondolattal megnyugtatja magát, de a valóságban a pénzügyi stressz napról napra jobban mérgezi a kapcsolatukat.
7. A pénz megrontja az embert
A pénz önmagában egy semleges eszköz. Nem tesz senkit rosszá, arrogánssá vagy önzővé. A pénz valójában olyan, mint egy nagyító: felerősíti azokat a tulajdonságokat, amelyek már eleve megvoltak az emberben. Ha valaki alapvetően önző volt, sok pénzzel még látványosabban önző lesz. Ha viszont egy mélyen empatikus, segítőkész ember válik gazdaggá, a pénz révén hatalmas alapítványokat hozhat létre és tömegeknek segíthet.
Életszerű példa: Zoli mindig is szeretett a középpontban lenni és hajlamos volt lekezelően bánni a pincérekkel, de amíg nem volt pénze, visszafogta magát. Miután egy sikeres vállalkozás révén meggazdagodott, vett egy luxusautót, és nyíltan gúnyolódni kezdett a szerényebb jövedelmű munkatársain. A régi ismerősei azt mondják: „Látod, a pénz teljesen tönkretette a jellemét!” Pedig a pénz csak felszínre hozta Zoli valódi, addig elnyomott személyiségét.
Összegzés
Te magadra ismertél valamelyik típusban? A pénzügyi szabadság felé vezető első lépés nem a spórolás vagy a tőzsde, hanem a saját fejedben lévő gátak lebontása. Ha nyakon csíped ezeket a berögzült sémákat abban a pillanatban, amikor át akarják venni az irányítást, képes leszel racionális, felnőtt döntéseket hozni a jövődről. Ne hagyd, hogy a múlt tévhitei írják a jövőd számláit!
Az ÖNISMERET irányába első lépésként ajándékba küldök neked egy személyiség tesztet.
Töltsd ki és küldöm számodra, hogy melyik típusba tartozol!
BÁTOR ÉLETET!
Legfrissebb bejegyzések
Kulcs a sikerhez a pénzügyekben
Kulcs a sikerhez a pénzügyekben A pénzügyi siker kulcsát szinte mindenki keresi, de csak nagyon kevesen találják meg. Iskoláinkban elavult lexikális tudást sulykolnak belénk, miközben a vagyonépítés alapjairól egyetlen szót sem ejtenek. Emellett a környezetünk...
A Flow 8 pillére
A Flow 8 pillére A Flow-élmény (vagy áramlat-élmény) a pszichológia egyik legkutatottabb és legizgalmasabb jelensége, amely alapjaiban változtatja meg a teljesítményről és a boldogságról alkotott képünket. Ez az az állapot, amikor annyira elmerülünk egy...
Pygmalion-hatás vs Gólem-hatás
Pygmalion-hatás vs Gólem-hatás Pygmalion-hatás (A pozitív spirál) A Pygmalion-hatás (vagy Rosenthal-effektus) az a pszichológiai jelenség, amely során a magasabb elvárások jobb teljesítményhez vezetnek. A működése: Ha egy tanár, vezető vagy szülő hisz abban,...
Elérhetőség
Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre
Debrecen
+36 30 742 1432
Kérem küldjön üzenetet
Kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF
Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen
Weboldal megvalósítás:
Megvalosit.hu
Elérhetőség
Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre
Debrecen
+36 30 742 1432
Kérem küldjön üzenetet
Kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF
Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen
Weboldal megvalósítás:
Megvalosit.hu
Elérhetőség
Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre
Debrecen
+36 30 742 1432
Kérem küldjön üzenetet
Kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF
Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen
Weboldal megvalósítás:
Megvalosit.hu


