Destruktív kritika, avagy a balkezesek átka

Destruktív kritika, avagy a balkezesek átka

A következő néhány sorban egy saját tapasztalaton nyugvó tényt osztok meg veled. A destruktív kritika, avagy a balkezesek átka egy engem is sújtó jelenség volt nagyon hosszú ideig. Nem nehéz megtalálni sem nekem és úgy gondolom, hogy neked sem az efféle ártalmasságokat.

Bryan Tracyt többször is hallottam a destruktív kritikáról és annak ártó hatásairól beszélni.  Ezek után kezdtem el gondolkodni a saját érintettségemen. Ezek a gondolatok juttattak el odáig, hogy felülbíráljam a magamról gondolt negatív önmegítélést.

Azzal is tisztában vagyok, hogy sokszor a jó szándék vezérli a kritika gyakorlóját. Az írásomból azt tanulhatod meg, hogy a múlt rád irányuló okoskodásaikból mit ne vegyél komolyan és mit kell törlésre ítélned az elmédből, mi az ami ellen páncélt kell növesztened és mivel ne tedd tönkre a környezetedben lévő szeretteidet.

A saját élményem a destruktív kritika kapcsán:

De akkor ennyi bevezető után a tárgyra is térnék, itt a saját példám. Eddig abban a tudatban éltem, hogy nincs jó kézügyességem.

Mondhatnánk, hogy böte vagyok. Ennek az oka pedig nem az, hogy a kézművességeskedésem eredménye olyan csúnya és rossz lett volna, hanem az, hogy a környezetem ezt sugallta felém.

Mivel, hogy bal kezes vagyok, mások számára ahogy egy szerszámot a kezembe veszek, már az nagyon furcsa látvány. Egyből kiszúrják, hogy valami nincs rendben, tanácsokkal látnak el és a segítségemre sietnek.

Általános iskolában a technika tanár az iskola gyakorló kertjében kivette a kezemből az ásót és megmutatta hogyan kell ásni. Ez egy elég egyszerű munka. Rátaposol, kifordítod a földet és mész tovább.

Ez egy destruktív kritika volt

Nekem 40 éves korom után esett le, hogy ez egy destruktív kritika volt és azért ér engem, mert furcsa látvány a balkezesség és nem azért mert böte vagyok. Nem az én problémámról van szó, hanem a szemlélőjéről.

Ennek ellenére óriási károkat szenvedtem el mások destruktív kritikája miatt.

Nem is gondoltam, hogy egyáltalán észre lehet azt venni, hogy ki milyen kezes. Én sosem szúrom ki.

Nekem mind a két kézzel való tevékenykedés normálisnak tűnik. De másoknak nem és sokszor előítéletesek e “furcsaság” miatt.

Szóval, ha hasonló tapasztalatod van, mielőtt bevésnél az elmédbe tényszerűen egy destruktív kritikát, először gondolkozz el a mondottakon.

Az ÖNISMERET irányába első lépésként ajándékba küldök neked egy személyiség tesztet.

Töltsd ki és küldöm számodra, hogy melyik típusba tartozol!

BÁTOR ÉLETET!