Oldal kiválasztása

 A burnout kialakulásának 10 oka

 

A multinacionális cégeknél a burnout kialakulásának gyakori okai közé tartoznak:

1. Túlzott munkaterhelés: Hosszú munkaidő és a folyamatos nyomás a határidők betartására.

2. Hiányzó egyensúly a munka és magánélet között: Nehézségek a munka és a személyes élet közötti határok meghúzásában.

3. Alacsony kontrollérzet: Az alkalmazottak érzése, hogy nincs beleszólásuk a munkájukba.

4. Hiányzó elismerés: Az erőfeszítések és a jó teljesítmény hiánya elismerés nélkül.

5. Nem megfelelő vezetés: Támogató és empatikus vezetés hiánya.

6. Alacsony munkahelyi támogató környezet: A kollégák közötti támogatás és a csapatmunka hiánya.

7. Folyamatos változások: Gyorsan változó munkakörnyezet és a változásokhoz való alkalmazkodás nehézségei.

8. Érzelmi kimerültség: Az érzelmi megterhelés, amelyet a munka okoz.

9. Hiányzó fejlődési lehetőségek: Az előrelépés és fejlődés hiánya a karrierben.

10. Szervezeti kultúra: A stresszes és versengő szervezeti kultúra, amely nem támogatja a dolgozók jólétét. 

A tízpontos listánk áttekintése után érdemes visszakanyarodnunk a legelső ponthoz, és mélyebben megvizsgálnunk a túlzott munkaterhelés, a hosszú munkaidő és a határidők miatti folyamatos nyomás jelenségét.

Mit okoz a burnout?

Ez a probléma manapság szinte népbetegségnek számít a modern munkahelyeken, különösen az otthoni munkavégzés – home office- elterjedésével. A folyamatos túlzott munkaterhelés azért rendkívül veszélyes, mert alattomosan épül be a mindennapjainkba, és észrevétlenül emészti fel az energiatartalékainkat. Amikor a munkaórák észrevétlenül nyúlnak bele az estébe vagy a hétvégébe, a szervezetünk elveszíti a regenerálódásra szánt elengedhetetlen időt. Ez a fajta állandó nyomás krónikus stresszhez vezet, amely komoly fizikai és mentális következményekkel jár. Mentális szinten a leggyakoribb következmény a kiégés, azaz a burnout szindróma, amely teljes fásultságot és motivációvesztést okoz. Fizikai tünetek is hamar jelentkeznek, mint például az állandó fejfájás, a magas vérnyomás, az alvászavarok vagy az emésztési problémák.

Példák az életből:

Egy konkrét példa erre a szoftverfejlesztők esete, akik a szoftverkiadások előtti hetekben gyakran napi tizennégy órát is a gép előtt töltenek. Ekkor a folyamatos képernyőidő és a hibajavítások miatti stressz miatt az alvásminőségük drasztikusan romlik. A nappal és az éjszaka is gyakran követhetetlenné válik. Ez végül a kódolási hibák számának növekedéséhez vezet. Egy másik tipikus példa a könyvelőké az adóbevallási szezonban, amikor a rengeteg ügyfél és a szigorú határidők miatt heteken át alig látják a családjukat. Ez a fajta extrém munkatempó a családi és baráti kapcsolatok elhidegülését, sőt, akár teljes felbomlását is eredményezheti. A munkáltató szempontjából is rendkívül káros ez a jelenség, hiszen a kimerült munkatársak teljesítménye romlik, és megnő a betegszabadságok száma.

A megelőzés eszközei:

Felmerül tehát a kérdés, hogyan lehet elkerülni ezt a csapdát és feloldani a már kialakult negatív következményeket. A megelőzés legfontosabb lépése a határok éles és következetes meghúzása a munka és a magánélet között. Ha távmunkában dolgozunk, mindenképpen alakítsunk ki egy dedikált munkaterületet, amelyet a munkaidő lejártával fizikailag is elhagyunk. Tanuljunk meg bátran nemet mondani azokra az új feladatokra, amelyek már egyáltalán nem férnek bele a reális munkaidőnkbe. Használjuk a feladatok priorizálását segítő módszereket, mint például az Eisenhower-mátrixot, hogy csak a valóban fontos teendőkre fókuszáljunk. Nagyon fontos, hogy a menedzsment is partner legyen a reális határidők kitűzésében és az erőforrások megfelelő elosztásában. Vezetőként szigorúan tilos elvárni, hogy a beosztottak munkaidőn túl vagy a szabadságuk alatt is válaszoljanak a céges e-mailekre.

A folyamatos mikromenedzsment helyett a bizalomra épülő és az elért eredményeket értékelő vállalati kultúra kialakítása a cél. Ha már megtörtént a baj és érezzük a teljes kimerültséget, az első lépés a probléma őszinte felismerése és beismerése önmagunknak. Ilyenkor azonnali beavatkozásra van szükség, ami nagyon gyakran egy hosszabb, megszakítás nélküli szabadság kivételét jelenti. A szabadság alatt teljesen kapcsoljuk ki a céges telefont, és egyáltalán ne nyissuk meg a munkahelyi levelezésünket. Kezdjünk el aktívan foglalkozni a stresszkezeléssel, próbáljuk ki a meditációt, a jógát vagy egyszerűen a rendszeres testmozgást. Egy kellemes erdei séta vagy a természetben töltött idő valósággal csodákra képes a kimerült idegrendszer megnyugtatásában. Fordítsunk kiemelt figyelmet az egészséges és tápanyagokban gazdag táplálkozásra, valamint a megfelelő mennyiségű, pihentető alvásra.

Mit tegyünk, ha már a kiégés szakaszába léptünk? 

Szükség esetén egyáltalán ne habozzunk szakember, például egy tapasztalt pszichológus vagy coach segítségét kérni a kiút megtalálásához. A hatékony időgazdálkodási technikák, például a jól ismert Pomodoro-módszer bevezetése is hatalmas segítséget nyújthat a fókusz megtartásában. Érdemes bevezetni a csendes órák intézményét a munkahelyen, amikor nincsenek megbeszélések, és mindenki kizárólag az elmélyült munkára koncentrálhat. Rendszeresen tartsunk önvizsgálatot, és értékeljük újra, hogy a munkánk a megfelelő irányba tart-e anélkül, hogy az egészségünk rovására menne. Kommunikáljunk teljesen nyíltan a felettesünkkel a terhelhetőségünkről, és jelezzük időben, ha a feladatok mennyisége jelentősen meghaladja a kapacitásunkat. Az igazi és fenntartható hatékonyság ugyanis sosem a végeláthatatlan túlórákban rejlik, hanem a kipihent, fókuszált munkavégzésben. Sose feledjük, hogy a munka csupán egyetlen része az életünknek, és soha nem lehet fontosabb a fizikai és mentális egészségünknél. A munka és a magánélet egyensúlyának megtalálása nem egy egyszeri feladat, hanem egy folyamatos, tudatos odafigyelést igénylő életmód. Ha ezeket a gyakorlatias alapelveket következetesen követjük, képesek leszünk elkerülni a túlzott munkaterhelés csapdáját, és hosszú távon is megőrizhetjük a lelkesedésünket.

Az ÖNISMERET irányába első lépésként ajándékba küldök neked egy személyiség tesztet.

Töltsd ki és küldöm számodra, hogy melyik típusba tartozol!

Posta János Tréner és Coach

BÁTOR ÉLETET!

Legfrissebb bejegyzések

Work life balance : a munka és a magánélet libikókája

Work life balance : a munka és a magánélet libikókája

  Work life balance : a munka és a magánélet libikókája A modern életvitel egyik legnagyobb kihívása a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúly megtartása. Ez a fogalom nem csupán a naptárunk beosztásáról szól, hanem tudatos döntések sorozatáról, amelyek...

A burnout elleni stratégiák

A burnout elleni stratégiák

 A burnout elleni stratégiák   A multinacionális cégeknél a burnout kialakulásának gyakori okai közé tartoznak: 1. Túlzott munkaterhelés: Hosszú munkaidő és a folyamatos nyomás a határidők betartására. 2. Hiányzó egyensúly a munka és magánélet között: Nehézségek a...

A világ érzékelése

A világ érzékelése

A világ érzékelése A világ érzékelése sokkal misztikusabb és összetettebb folyamat, mint ahogyan azt a mindennapok során gondolnánk. Gyakran bele sem gondolunk abba, hogy valójában milyen szűk keresztmetszeten keresztül tapasztaljuk meg a valóságot. Szinte azt is...