A Kata-Coaching 5 kérdése

 A Kata Coaching 5 kérdése

A Kata-coaching 5 kérdése lehetővé teszi a coach számára a fejlesztendő folyamatok vagy tanítványok kapcsán a fontos területek feltárását, lehetőséget teremt a gyakorlásra a mentor és a tanítvány között napi mindennapi együttműködésben. Alkalmat teremt az erőfeszítések elismerésére.

De mielőtt megismerkednénk a Kata-coaching 5 kérdésével szeretném megosztani veletek egy korábbi bejegyzésemet a téma kapcsán: Mi az a toyota-kata?

A Kata-coaching 5 kérdés, amelyek mentén vezeti a coach  a folyamatot.

1.Mi a célállapot, amit a kata-coaching segítségével el kívánunk érni?  

Nagyon fontos, hogy pontosan fogalmazzuk meg a célunkat, hogy minden pillanatban tudjuk azt, hogy hol tartunk hozzá képest, elértük-e vagy rossz irányba tartunk és más lesz a tevékenységünk végeredménye.

Azt is kérdezzük meg magunktól, hogy mit várunk el a cél elérésétől. Az mindig erőt ad, ha egy jövőbeni állapot kapcsán, arra gondolva tudjuk, hogy milyen pozitív változást jelent annak elérése.

A folyamatban előforduló akadályok leküzdése érdekében túl lendít bennünket, ha tudjuk, hogy milyen előnyökkel jár a célállapot elérés

2.Mi a jelenlegi tényleges állapot, ahonnan a kata.coaching folyamata indul?

Nemcsak az fontos, hogy hová tartunk, hanem az is, hogy honnan indulunk. A két pont közötti fejlődés és a szükséges hozzárendelendő erőforrások mértéke csak úgy állapítható meg, ha a cél mellett a pontos kiindulópont is ismert.

Ez triviálisnak tűnhet, de ha egy olyan egyszerű kérdést szegeznek nekünk, hogy mit kell venni a boltból, biztos, hogy nagyon kevesek tudnák kapásból megmondani, hogy épp milyen készlet található a hűtőszekrényben.

Mérhető a jelenlegi állapot leírása? Amikor valahonnan valahová tartunk csak akkor ad számunkra támpontot a jelen állapot, ha az mérhető. Ez gondolom mindenkinek triviális. Az is fontos, hogy azt mérjük ami tényleg lényeges.

Pl.: Ha elhatározzuk, hogy levágjuk a kertünkben a füvet és tudjuk, hogy 1000m2 a terület és azt 2 óra alatt szoktuk levágni és rábízzuk a gyerekünkre, akkor nem az időt kell mérnünk, hanem a levágott pázsit területét. Hisz a terület az állandó, de az szükséges idő más és más a fűnyíró ember képességeinek a függvényében.

Mit tanultunk a legutóbbi lépésből? A folyamat során újabb tapasztalatokra tehetünk szert. Van egy jó hírem a számodra! Lehetőség van minden pillanatban a fejlődésre. Ezeket a tapasztalatokat beépíthetjük a következő lépések során.

Menjünk és nézzük meg a saját szemünkkel! Ne hagyatkozzunk beszámolókra! Biztos ismered azt a csapatépítéseken felbukkanó feladatot, amikor a résztvevők sorba állnak. Az utolsó ember az előtte állónak a fülébe súg egy üzenetet, az megint az előtte lévőnek és így tovább a sor elején állóig. A kezdeti és a végső üzenet között óriási különbség van.

Ha nem magunk győződünk meg az eredményekről, akkor az információ  hasonló képen sérül. Sőt a közbenső adattovábbítók érdekei is hathatnak a továbbított adathalmaz milyenségére. Minél inkább tiszta képet látunk annál jobban látjuk a cél és a jelenállapot közötti különbséget.

3.Mi akadályoz meg abban, hogy elérjük a kata-coaching által megállapított célállapotot?

Akadály az mindig van és az nekünk a barátunk. Ha nincs probléma, akkor nincs fejlődés. Az emberiség fejlődése is probléma megoldások folyamata. Egyébként mai napig is jól el üldögélnénk egy fa tetején.

Figyeljük meg alaposan a folyamatot vagy a helyzetet! Legyen minél több információ, legyen minél több összegyűjtött tapasztalat. Ha nem vagyunk alaposak rossz irányba is haladhatunk. 

Egyszerre egy problémára vagy akadályra koncentráljunk! Igyekezzünk a legfontosabb feladatot kiválasztani, de mivel kicsik a lépések és rövid folyamatokkal haladunk vagyis a kaizen elv érvényesül, így a Pareto elv szerinti, az eredmény 80%-át hozó 20% is hamar megvalósul.

4.Mi lesz a következő lépés?

Amikor megvan a következő lépés, akkor mindig egy PDCA-ciklus indul. Egyszerre csak egy lépést tegyünk! Mivel apró lépések folyamatával érjük el a célállapotot ezért a ciklusok gyorsan kell követniük egymást!

Ahogy az előző pontban is írtam a Pareto elv kapcsán, nem az a lényeg, hogy a következő lépés a legelőnyösebb, a legnagyobb, vagy legfontosabb legyen, hanem az, hogy tegyük meg.

A következő lépés lehet további elemzés, vagy pedig ellenintézkedés. Ha a következő lépés további elemzés, akkor a cél, hogy valami fontos tényt megtudjunk.

Pl.. Ha egy előadást tartunk és székeket kell a terembe szállítani, akkor mielőtt cselekednénk, az adatbázisunkból, amely az érdeklődőket tartalmazza, ki kell szűrni, hogy hányan vesznek részt a rendezvényen és hány ember aki csupán csak érdeklődik.

Ha ez a „ciklus” megvan, akkor lehet csak elkezdeni a következő ciklust. De mielőtt helyszínre vinnénk a székeket, lehet, hogy még egy elemzés szükséges. Ki akar élőben és ki akar onlyne részt venni az eseményen? Ha a következő lépés ellenintézkedés, mit várunk tőle?

Ha a folyamatainkat akarjuk megváltoztatni, akkor mielőtt ezt megtennénk, tudnunk kell, hogy a változtatás esetén mi az amit szeretnénk elérni. Ha puha a kerékpárunk kereke, akkor felfújtatjuk. De miért? Mert kevesebb erőkifejtés mellett tudunk utána haladni. ennyire egyszerű.

5.Mikor győződhetünk meg a saját szemünkkel arról, hogy mit tanultunk ennek a lépésnek a megtételével?

Ahogy a jelenállapot megállapításánál is írtam, nem mástól szerezzük be az információt, hanem mi magunk a helyszínen, ahol a folyamat és az érintett személyek vannak.

Egy helyszín, ahol az összes érzékszervünk tapogatja le a valóságot hatásosabb, mint betűk tömege egy emailben. Nagyon szép egy vers ahol a költő leírja a szerelme tárgyát, de egy élő nő/férfi sokkal teljesebben formában szolgáltatja az adatokat.

A lehető leghamarabb legyen a szemrevételezés. Frissen, még mielőtt ellaposodna az eredmény. De ne azelőtt, hogy egyáltalán lenne eredmény. A Kata-coaching egyik fontos ismérve, hogy a ciklusok gyorsan követik egymást.

Fontos az visszakövetés, mert a hibák és akadályok újra és újra előfordulhatnak.  A módszer helyes használatával viszont megelőzhetőek. A Kata-coaching alkalmazása hozzásegít, hogy elmélyült ismeretekre tegyünk szert, akár mentorok, akár tanítványok vagyunk .

A folyamatszintű elemzés, mély szakmai ismeretek készségszintű gyakorlati alkalmazásához vezetnek. 6-12 havi célok kitűzése indokolt, amely illeszkedik a vállalat víziójához.

Felhasznált irodalom – Mike Rother

A cikkhez felhasznál kép: Szponzorált képek iStock – LIMITED DEAL: 20% off with PIXABAY20 coupon

Az ÖNISMERET irányába első lépésként ajándékba küldök neked egy személyiség tesztet.

Töltsd ki és küldöm számodra, hogy melyik típusba tartozol!

BÁTOR ÉLETET!

A BURNOUT megelőzése

12 lépésben

5.- 6. lépés: Az önbizonyosság, a tartós elégedettség

Az önbizonyosság

Ebből a fejezetből a perfekcionizmusról, a delegálásrólés a pénz szerepéről szeretnék néhány gondolatot megosztani.

A perfekcionizmus:

Jelentése: tökéletességre való törekvés, törekedés, maximalizmus. Olyan emberekre mondják, akik rendkívül nagy figyelmet fordítanak a részletekre, és arra törekszenek, hogy minden tekintetben tökéletes legyen, amit csinálnak. Ezek az emberek magas színvonalon dolgoznak, azonban a túlzott tökéletességre való törekvés hátráltathatja az előrehaladást

A perfekcionizmus szó hallatán sokan arra gondolnak, hogy ezzel a tulajdonsággal rendelkező ember, minden részletre kiterjedően túl aprólékos és a tökéletes munkát végeznek.

Azonban tudni kell róluk, hogy  túl kevés feladatot tudnak megvalósítani, mert nem tudják tökéletesen végrehajtani, így általában lezárni sem képesek őket. A burnout kapcsán ez egy fontos momentum.

Gondoljunk csak bele, hogy ha olyan helyzetben vagyunk, hogy egyszerre sok nyitott feladat áll előttünk és ezeknek a száma nem csökken, hanem csak nő, az mennyire nyugtalanná tesz minket.

Delegálás:

A delegálás nem más, mint személyes feladatunk, felelősségünk átruházása a közös munka javítása érdekében. Sok emberben azonban gátlás mutatkozik, hiszen úgy gondolja, hogy más nem rendelkezik olyan képességekkel, hogy megcsinálja a feladatot, vagy úgy gondolja, hogy a másik is el tudja ugyanazt a feladatot  végezni, hasonló vagy akár jobb minőségben, akkor rájöhet a szervezet, hogy ő nélkülözhető, pótolható.

Azonban, ha ez megfelelő kommunikációval társul, egy jó vezető megmutathatja, hogy milyen mélyen bízik munkatársaiban.

A feletteseinek pedig megmutathatja milyen jó képességű kollégákat választott és nevelt ki.

A kiégés és a pénz kapcsolata:

Thomas M. H. Bergner könyvében a Burnout A kiégés megelőzése 12 lépésben,  néhány fontos szabályt tisztáz , mint például határozzunk meg egy maximálisan elkölthető havi összeget vagy minden kiadás előtt tegyük fel a kérdést, hogy tényleg szükség van-e rá?  Ez a gondolkodásmód nem más, mint hogy különbséget tudunk tenni a szükségletek és az igények között. A szükséglet olyan pénzköltés, mely nem vagy nem teljesen kiiktatható. Például enni feltétlenül szükséges. Maximum a homár helyett a zsíros kenyeret választjuk, de teljesen nem lehet ezt a költséget lenullázni. Az igény pedig a hétvégi futball meccs.  Ha kimarad akkor az életünk még teljesen egész, nem jár olyan veszteséggel, ami problémát okoz.

Másik fontos kiégést csökkentő pénzügyi lépés : Ha hosszú távú anyagi elkötelezettséget vállal, kössön hozzá hosszú távú hitelbiztosítást is. Gondoljunk bele, hogy egy harminc évre felvett lakáshitel esetén mekkora problémát okozhat, ha valaki egy baleset miatt elveszíti a pénztermelő képességét. Egy életbiztosítás lehetőséget biztosít ennek a rossz lehetőségnek a nyomasztó érzésétől megszabadulni.

A tartós elégedettség

Akkor lehetünk tartósan elégedettek, ha saját utunkat járjuk, azonban, ha ez az érzés hiányzik, meg kell vizsgálnunk az okait. Alapvetően akkor vagyunk elégedettek, ha döntéseket hozunk és azok mellett ki is tartunk, így lesz az elégedettség saját hatékonyságunk következménye. Érdemes ellentétesen is megközelíteni a fogalmat, ezáltal talán könnyebb megérteni is, tehát akkor vagyunk elégedetlenek, ha nem kapjuk meg azt, amit szeretnénk, tehát az igényről, a kívánságról, a hiányról vagy vágyakozásról szól az elégedetlenség.