A tudatalatti elme

          A tudatalatti elme kapcsán a következő hasonlat jutott az eszembe:   Láttál már jéghegyet? Impozáns egy látvány.
A Titanic óta tudjuk, hogy ami ott a víz alatt van az nagyon fontos része ennek az óriás képződménynek.  Egyrészt a jéghegy tömegének tízszer nagyobb része az amit nem látunk, annak amit lent találunk.
Másrészt ami még fontosabb az előbbi jellemzőjénél, hogy  mivel ezt a részt nem látjuk ezért nem tudunk  felkészülni sem  megfelelően és így manőverezzünk is nagyon nehéz, ha utunkba kerül.

A tudatos elme      

Az elménk hasonlóan a jéghegyhez, szintén 2 részre osztható. Itt is nagyon fontos az, hogy mit látunk és mit nem. A tudatos elménk ami a „víz fölött” van. A saját elménk számunkra látható, irányítható.
Tudjuk, hogy mit csinálunk, mi történik. Az akaratunkkal tudjuk irányítani. Döntéseket hozunk. Szelektálni tudunk, hogy mit akarunk és mit nem.
Ez egy olyan zárt ajtó, aminek a kulcsa a kezünkben van és mi szabunk határt annak, hogy mi lehet és mi nem. 
Az agyi történések 10%-a tudatos. Az iskolai tanulmányaink erre a tudásra épül. Azt tartjuk okos embernek, aki ebben a tudatos részben sok-sok értékes információt szerez meg, dolgoz fel, szelektál, priorizál és szortíroz.
Nagy méretű adathalmazban mozog logikus gyors rendszereivel.
Mégis, a szorgalmas  és okos emberek  által az életben elért sikere vagy inkább mást szóval élve boldogság – szerintem az igazi siker legfontosabb mértékegysége a boldogság –  nincs összhangban a tudatos elme szintjén történő maximalizmusra törekvéssel.
Miért van ez így? Gondolom, hogy egyre jobban látszik számodra, hogy mennyire fontos a tudat alattival foglalkozni.

A tudatalatti elme   

   

Az életünk irányítása 90%-ban  döntés nélkül  és a tudatalattinkban történik. Ennek az ajtónak viszont tárva-nyitva van az ajtaja.
Mivel nem tudjuk kontrollálni, ezért ide minden bejut. Óriási erőket mozgósítunk a tudatos 10% érdekében és a döntő mértékű tudattalanunkat  meg teljesen átengedjük másoknak és azt tesznek vele, amit éppen akarnak. .
Az iskolaéveid alatt valaki mondott erről neked bármit? Valószínűleg  nem.
Úgy gondolom, hogy két nagyon fontos dolog van, amivel tennünk kell valamit, hogy elménknek ezt a részét is a szolgálatunkba állíthassuk. Az egyik a múlt. A másik a jövő. A múlt kapcsán elsősorban  egy nagytakarítást ajánlanék.
A múltbéli beeresztett gondolatok milyensége nagyon fontos. Miket engedtünk be? Nagyon sok gondolatot, amit sok-sok alkalommal sulykoltak belénk.

Múltbeli programok a gyermekkorból a tudatalatti elme részére

Például kis korunkban olyanokat, hogy ne nyúlj a konektorba, ne fogd meg a forró kályhát stb.. Ezek fontosak és hasznosak. De az is sokszor elhangozhatott, hogy magyar ember evés közben nem beszél? Hát akkor mikor?
Lassan máskor nincs is egyben egy család. Na ezekből alakultak ki a káros paradigmánk.
Ezeken a paradigmáknak is kétfajtáját ismerem. Az egyik amelyeket olyan emberek plántáltak belénk, akik szeretnek minket.
Átadták a saját tévhiteiket, amik már nekik sem volt jó, de generációról-generációra száll. Az is lehet, hogy nekik még szükségük is volt ezekre a paradigmákra, csak az Ő életükre vonatkozó szabályok nálunk már nem biztos, hogy nekünk is fontos.
Gondolom, hogy a táplálkozás kérdésköre teljesen ilyen. Nekem már nem kell mindent megennem a tányérról, mert bőségben élek és az utolsó falat, ha nem kell, akkor fölösleges, sőt káros számomra.

Múltbeli programok a tudatalatti elme részére, amik manipulatív jellegűek

A múlt másik besettenkedő tudatalatti hibás tudásunk, amit szándékosan erőltetnek belénk olyanok, akik nem feltétlenül akarnak jót nekünk. Politikai és gazdasági szereplők. „Utáld Őt mert rossz….vedd meg, mert ez kell neked” stb…
Mi mindig így csináltuk, nálunk ez nem szokás, ők olyanok stb…
Mondanom sem kell, hogy ha a szüleink is árthatnak a paradigmáikkal, akkor azok akik nem is kötődnek hozzánk érzelmileg, profit termelő egységként kezelnek bennünket  és még ráadásul profi módon értenek is ehhez a tudományhoz. 
Na Ők aztán nagyon sokat tudnak nekünk ártani, azzal, hogy a döntéseinket Ők hozzák a tudatalattinkban folytatott manipulációjukkal.

A tudatalatti elme átprogramozásának a lehetősége   

 

A jövő kapcsán a legfontosabb az irtás és az ültetés Nagyon jó módszerek vannak rá, hogy a tudatalatti beégett programokat kiírthassuk  és új, a számunkra fontos programokat égessünk be. Az ültetésnél fontos, hogy figyeljünk oda, hogy mit engedünk be.
A TV nézés  például óhatatlanul azzal jár, hogy a reklámok bemásznak a tudatalattinkba – szakemberek csinálják, értenek hozzá – és összezavarják az értékrendünket.
NEM MINDEN NŐ CSINOS AKI CUKROS ÜDÍTŐT ISZIK A GYORSÉTTERMEKBEN ÉS MÉG A FOGUK SEM BIZTOS, HOGY GYÖNYÖRŰ ÉS ÉP. Ez csak egy reklám.
EGY LUXUS KOCSI ÁRÁT SEM BIZTOS, HOGY ÖSSZE TUDOD SZEDNI, AKKOR SEM, HA AZT MONDJÁK A REKLÁMBAN, HOGY JÁR NEKED.
Ezektől csak rosszul fogod érezni magad. A hírek is hasonlóan elültetik az előre megtetvezett érzésmagokat és arra késztetnek, hogy azt érezd, gondold és tedd, amit el akarnak nálad érni.
      A hosszútávú fejlődéshez jó módszerre és jó mesterre van szükség. A ThethaHealing, A tudat 10 parancsolata (Balogh Béla), Agykontroll  a JÓGA és még sok más módszer is a rendelkezésünkre áll. Hogy melyik jobb a másiknál  nem tisztem eldönteni, mindenki magának kell, hogy utat találjon.
Azt viszont tudom, hogy csak az talál utat aki keres. Mások nagyon ritkán bukkannak csak úgy rá egy útra.

Ajándékba küldök neked egy személyiség tesztet. Töltsd ki és küldöm számodra, hogy melyik típusba tartozok!

Legfrissebb bejegyzések

Asszertivitás

Asszertivitás

AZ ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓAz asszertivitásról általában a következőket szokták írni: Az asszertivitás, vagy asszertív kommunikáció egy olyan tanulható készség,  amikor valaki magabiztosan tud megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban is, anélkül, hogy passzív vagy...

A BURNOUT megelőzése 12 lépésben 5.-6. lépés

A BURNOUT megelőzése 12 lépésben 5.-6. lépés

  A BURNOUT megelőzése 12 lépésben 5.- 6. lépés: Az önbizonyosság, a tartós elégedettség Az önbizonyosság Ebből a fejezetből a perfekcionizmusról, a delegálásrólés a pénz szerepéről szeretnék néhány gondolatot megosztani. A perfekcionizmus: Jelentése: tökéletességre...

A BURNOUT megelőzése 12 lépésben 4. lépés

A BURNOUT megelőzése 12 lépésben 4. lépés

  A BURNOUT megelőzése 12 lépésben   4. lépés: Az időtől való függetlenség     Az időtől való függetlenség hiánya: Talán ez a legegyértelműbb kiégési ok mind közül, amelyet érintenünk kell a burnout megelőzése kapcsán . Teljesen mindegy, hogy ez egy belső...

 

A BURNOUT megelőzése

12 lépésben

5.- 6. lépés: Az önbizonyosság, a tartós elégedettség

Az önbizonyosság

Ebből a fejezetből a perfekcionizmusról, a delegálásrólés a pénz szerepéről szeretnék néhány gondolatot megosztani.

A perfekcionizmus:

Jelentése: tökéletességre való törekvés, törekedés, maximalizmus. Olyan emberekre mondják, akik rendkívül nagy figyelmet fordítanak a részletekre, és arra törekszenek, hogy minden tekintetben tökéletes legyen, amit csinálnak. Ezek az emberek magas színvonalon dolgoznak, azonban a túlzott tökéletességre való törekvés hátráltathatja az előrehaladást

A perfekcionizmus szó hallatán sokan arra gondolnak, hogy ezzel a tulajdonsággal rendelkező ember, minden részletre kiterjedően túl aprólékos és a tökéletes munkát végeznek.

Azonban tudni kell róluk, hogy  túl kevés feladatot tudnak megvalósítani, mert nem tudják tökéletesen végrehajtani, így általában lezárni sem képesek őket. A burnout kapcsán ez egy fontos momentum.

Gondoljunk csak bele, hogy ha olyan helyzetben vagyunk, hogy egyszerre sok nyitott feladat áll előttünk és ezeknek a száma nem csökken, hanem csak nő, az mennyire nyugtalanná tesz minket.

Delegálás:

A delegálás nem más, mint személyes feladatunk, felelősségünk átruházása a közös munka javítása érdekében. Sok emberben azonban gátlás mutatkozik, hiszen úgy gondolja, hogy más nem rendelkezik olyan képességekkel, hogy megcsinálja a feladatot, vagy úgy gondolja, hogy a másik is el tudja ugyanazt a feladatot  végezni, hasonló vagy akár jobb minőségben, akkor rájöhet a szervezet, hogy ő nélkülözhető, pótolható.

Azonban, ha ez megfelelő kommunikációval társul, egy jó vezető megmutathatja, hogy milyen mélyen bízik munkatársaiban.

A feletteseinek pedig megmutathatja milyen jó képességű kollégákat választott és nevelt ki.

A kiégés és a pénz kapcsolata:

Thomas M. H. Bergner könyvében a Burnout A kiégés megelőzése 12 lépésben,  néhány fontos szabályt tisztáz , mint például határozzunk meg egy maximálisan elkölthető havi összeget vagy minden kiadás előtt tegyük fel a kérdést, hogy tényleg szükség van-e rá?  Ez a gondolkodásmód nem más, mint hogy különbséget tudunk tenni a szükségletek és az igények között. A szükséglet olyan pénzköltés, mely nem vagy nem teljesen kiiktatható. Például enni feltétlenül szükséges. Maximum a homár helyett a zsíros kenyeret választjuk, de teljesen nem lehet ezt a költséget lenullázni. Az igény pedig a hétvégi futball meccs.  Ha kimarad akkor az életünk még teljesen egész, nem jár olyan veszteséggel, ami problémát okoz.

Másik fontos kiégést csökkentő pénzügyi lépés : Ha hosszú távú anyagi elkötelezettséget vállal, kössön hozzá hosszú távú hitelbiztosítást is. Gondoljunk bele, hogy egy harminc évre felvett lakáshitel esetén mekkora problémát okozhat, ha valaki egy baleset miatt elveszíti a pénztermelő képességét. Egy életbiztosítás lehetőséget biztosít ennek a rossz lehetőségnek a nyomasztó érzésétől megszabadulni.

A tartós elégedettség

Akkor lehetünk tartósan elégedettek, ha saját utunkat járjuk, azonban, ha ez az érzés hiányzik, meg kell vizsgálnunk az okait. Alapvetően akkor vagyunk elégedettek, ha döntéseket hozunk és azok mellett ki is tartunk, így lesz az elégedettség saját hatékonyságunk következménye. Érdemes ellentétesen is megközelíteni a fogalmat, ezáltal talán könnyebb megérteni is, tehát akkor vagyunk elégedetlenek, ha nem kapjuk meg azt, amit szeretnénk, tehát az igényről, a kívánságról, a hiányról vagy vágyakozásról szól az elégedetlenség.

Elérhetőség

Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre

Debrecen

+36 30 742 1432