AZ ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ

Az asszertivitásról általában a következőket szokták írni:

Az asszertivitás, vagy asszertív kommunikáció egy olyan tanulható készség,  amikor valaki magabiztosan tud megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban is, anélkül, hogy passzív vagy agresszív lenne.

Akkor lássuk, hogy milyen a passzív és az agresszív viselkedés, hogy el tudjuk helyezni közöttük az asszertivitást.

A passzív egyén jellemzően nem áll ki megfelelő mértékben önmagáért. Nem akar haragot, védi a kapcsolatot. Az a személy, aki ilyen módon éli az életét, annak a magávról alotott képe is igencsak negatív. Önbizalom hiány, alacsony önértékelés, kisebbségi érzés, önfeladás, negatív énkép,motiválatlanság jellemzi. A környezete is hasonló módon ítéli meg. Nem veszik figyelembe az érdekeit és a véleménye sem számít mások számára.

Az aggresszív kiáll az igazáért és lesöpri a többieket a színről. Nem érdekli, ha másokat megbánt és mások érdekei sérülnek.A saját érdekeit védi és nem a másokkal való kapcsolat megtartása érdekli. Törtet és átgázol a másikon. Érdekes módon az agresszív személy is önbizalom hiányban szenved. Ennek okán viszont őt nem érdekli mások véleménye és felsőbbrendű ként viselkedik. Nem fogadja el másonk nézőpontját, mindent kontroll alat kíván tartani. Negatív érzésekkel közelít másokhoz. Ha nem állnak mögé, harag és düh jellemzi.

Az asszertívan viselkedő ember kommunikációjának célja a konfliktus megoldása, miközben minden résztvevő fél igényeit szem előtt tartja – nem hódol be (passzív), és nem próbálja dominálni a másik felet (agresszív). Az asszertív személy egy magabiztos önérvényesítő, ugyanakkor a kapcsolatot is védi. Nem rombolja le az együttműködés további lehetőségét miközben megoldja a számára fontos problémát is. Nki nincs önbizalom hiánya és reális az önértékelése. Másokat elfogad, de önmagát is megfelelően értékeli és nem alárendelt viszonyban áll másokkal, hanem mellérendelt ként. A felelőséget vállalja a tetteiért. Érdekli mások véleménye és érzései, de kiáll a sajátjáért is. Nyíltan kérdez.

A lenti ábrán láthatjuk összefoglalva a lényegét a három viselkedés típusnak.

A következő bejegyzésemben arról írok, hogy miért érdemes asszertíven kommunikálni és adok hozzá eszközt is a siker érdekébe.

BÁTOR ÉLETET!

A BURNOUT megelőzése

12 lépésben

5.- 6. lépés: Az önbizonyosság, a tartós elégedettség

Az önbizonyosság

Ebből a fejezetből a perfekcionizmusról, a delegálásrólés a pénz szerepéről szeretnék néhány gondolatot megosztani.

A perfekcionizmus:

Jelentése: tökéletességre való törekvés, törekedés, maximalizmus. Olyan emberekre mondják, akik rendkívül nagy figyelmet fordítanak a részletekre, és arra törekszenek, hogy minden tekintetben tökéletes legyen, amit csinálnak. Ezek az emberek magas színvonalon dolgoznak, azonban a túlzott tökéletességre való törekvés hátráltathatja az előrehaladást

A perfekcionizmus szó hallatán sokan arra gondolnak, hogy ezzel a tulajdonsággal rendelkező ember, minden részletre kiterjedően túl aprólékos és a tökéletes munkát végeznek.

Azonban tudni kell róluk, hogy  túl kevés feladatot tudnak megvalósítani, mert nem tudják tökéletesen végrehajtani, így általában lezárni sem képesek őket. A burnout kapcsán ez egy fontos momentum.

Gondoljunk csak bele, hogy ha olyan helyzetben vagyunk, hogy egyszerre sok nyitott feladat áll előttünk és ezeknek a száma nem csökken, hanem csak nő, az mennyire nyugtalanná tesz minket.

Delegálás:

A delegálás nem más, mint személyes feladatunk, felelősségünk átruházása a közös munka javítása érdekében. Sok emberben azonban gátlás mutatkozik, hiszen úgy gondolja, hogy más nem rendelkezik olyan képességekkel, hogy megcsinálja a feladatot, vagy úgy gondolja, hogy a másik is el tudja ugyanazt a feladatot  végezni, hasonló vagy akár jobb minőségben, akkor rájöhet a szervezet, hogy ő nélkülözhető, pótolható.

Azonban, ha ez megfelelő kommunikációval társul, egy jó vezető megmutathatja, hogy milyen mélyen bízik munkatársaiban.

A feletteseinek pedig megmutathatja milyen jó képességű kollégákat választott és nevelt ki.

A kiégés és a pénz kapcsolata:

Thomas M. H. Bergner könyvében a Burnout A kiégés megelőzése 12 lépésben,  néhány fontos szabályt tisztáz , mint például határozzunk meg egy maximálisan elkölthető havi összeget vagy minden kiadás előtt tegyük fel a kérdést, hogy tényleg szükség van-e rá?  Ez a gondolkodásmód nem más, mint hogy különbséget tudunk tenni a szükségletek és az igények között. A szükséglet olyan pénzköltés, mely nem vagy nem teljesen kiiktatható. Például enni feltétlenül szükséges. Maximum a homár helyett a zsíros kenyeret választjuk, de teljesen nem lehet ezt a költséget lenullázni. Az igény pedig a hétvégi futball meccs.  Ha kimarad akkor az életünk még teljesen egész, nem jár olyan veszteséggel, ami problémát okoz.

Másik fontos kiégést csökkentő pénzügyi lépés : Ha hosszú távú anyagi elkötelezettséget vállal, kössön hozzá hosszú távú hitelbiztosítást is. Gondoljunk bele, hogy egy harminc évre felvett lakáshitel esetén mekkora problémát okozhat, ha valaki egy baleset miatt elveszíti a pénztermelő képességét. Egy életbiztosítás lehetőséget biztosít ennek a rossz lehetőségnek a nyomasztó érzésétől megszabadulni.

A tartós elégedettség

Akkor lehetünk tartósan elégedettek, ha saját utunkat járjuk, azonban, ha ez az érzés hiányzik, meg kell vizsgálnunk az okait. Alapvetően akkor vagyunk elégedettek, ha döntéseket hozunk és azok mellett ki is tartunk, így lesz az elégedettség saját hatékonyságunk következménye. Érdemes ellentétesen is megközelíteni a fogalmat, ezáltal talán könnyebb megérteni is, tehát akkor vagyunk elégedetlenek, ha nem kapjuk meg azt, amit szeretnénk, tehát az igényről, a kívánságról, a hiányról vagy vágyakozásról szól az elégedetlenség.