HITELESEN A HITELEZÉSRŐL 1-5

Kedves Olvasóm! Egy kis segítséget szeretnék számodra nyújtani arról, hogy a céged milyen módon tud pénzhez – hitel, lízing stb..- jutni.  Ezt már bizonyára a bankodban megtették, de nekem semmiféle érdekem nem fűződik egyik vagy másik hitelhez sem, illetve Bankhoz sem. Itt alapelveket, tapasztalatokat és hasznos tanácsokat kapsz.   Arról, hogy melyik banknál mi és hogy van és mi hol mennyibe kerül, nem kívánok információkat közölni. Ez oktató jellegű írás és nem célom az értékesítés.

Honnan veszem a bátorságot, hogy éppen én segítsek a banki dolgaidban? Nos, 15 éve ezen a területen tevékenykedek. KKV (SME) és MKV területen. Vagyis, mikro, kis és közép vállalatokkal, vállalkozásokkal foglalkoztam, foglalkozok. Reményeim és az ügyfeleim visszajelzése alapján jó tanácsokat adtam és így részesévé válhattam sok cég sikertörténetének .

Miért írom le a tapasztalataimat? Mert más nem teszi. Vagyis, mert ha valaki ír róla az azért teszi, mert ügyfelet akar az olvasóból csinálni. Vásárlókat toboroz a „hitel boltba”. Én meg úgy gondolom, hogy nem csak a banknak kellene felvilágosítást adni, hanem szükséges lenne neked is biztonsággal közlekedni ebben a világban, hogy a banki tanácsadód szakértelmét ne utólag tudd megítélni, hanem az első mondata után.

Most ennyit szeretnék csak írni. Ha egyetértesz velem abban, hogy kell, hogy legyen a vállalkozóknak ilyen jellegű pénzügyi kultúrájuk és itt az oldalon hasznos egy ilyen jellegű „képzés” akkor kérlek, reagálj a bejegyzésemre!

A hitelek nagyobbik része limitek közé vannak szorítva. A bank megvizsgálja, hogy mennyi árbevétellel és mekkora bankszámla forgalommal rendelkezel, és ez alapján megállapít számodra, hogy milyen milyen típusú hitelt kaphatsz és abból mekkora összeg erejéig.

Példa: 110M Ft nettó árbevétellel bírsz. A bank ennek max. 25%-kát adja neked folyószámlahitelben (a folyószámlahitelt később definiálom). A banknál lévő bankszámládon éves szinten átfolyó 100M Ft forgalomnak pedig a hatodát adja. Akkor a kapott két összeg közül a kisebbik összeg amit kaphatsz. A 27,5M Ft és  a 16,6M Ft közül a kisebbik.(Természetesen ez bankonként más és más, sőt még egy adott banknál is változó. De az elv mindig ez.)

Jellemzően nem csak a tárgyiasult fedezet nélküli hiteleknél van hitel limit, hanem a fedezet melletti hitelezés esetében is szükséges megfelelő mértékű árbevétellel rendelkezni. A bankok ugyanis nem ingatlan vagyont akar felhalmozni a „bedőlt” hitelek kapcsán hozzákerült fedezetül szolgáló épületekből, hanem az a célja, hogy a kihelyezett hitelek profitostul megtérüljenek. Természetesen erősebb fedezetek esetében lazább a limitszámítás is.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor a bank nem csak a hitel limit erejéig enged eladósodni. Erre a legjobb példa a FAKTORÁLÁS. A faktorálás esetében, egy támogatás összegéhez tudsz hamarabb hozzájutni, mint ahogy az járna. A szántóföldi növénytermesztőknek a művelt terület után jár a területalapú támogatás. Ennek megelőlegezése esetén a bank azt odaadja annak megítélésekor, és ahogy az állam azt hónapok múlva kifizeti, a hitel abból lesz visszafizetve. Addig pedig  a banknak az a biztosítéka a hitel mögött. Természetesen még sok-sok hasonló támogatás esetében működik ez a limit nélküli hitel.

A FAKTORÁLÁS másik formája, amikor egy megbízható megrendelő (pl. állam, MOL, METRO stb..) fizetési határidejének lejárata előtt a Banki kifizeti az ügyfelet és a vevőtől befolyó összeg ami a fedezet és a hitel ebből kerül rendezésre. Itt az a fontos, hogy a vevő legyen erős, stabil, megbízható.

Remélem nem volt túl száraz ez a néhány gondolat. A következőben sokkal több gyakorlati tanács lesz. 

Ahogy már azt az előzőekben írtam nagyon érdekli a bankot, hogy:

Ha nem tudod, vagy nem akarod a hitelt visszafizetni, akkor mit tud helyette elvenni.

Mielőtt csatlakoznál a táborhoz, akik nagy bőszen szidalmazzák a pénzintézeteket gondold végig! A bank nem egy állami szervezet és nem az a dolga, hogy jótékonykodjon, szociális problémákat oldjon meg, hanem egy üzlet egyik szereplője. A másik pedig te vagy. Szerződésben rögzített feltételek mellett üzletet köttök. Hogy ez az üzlet a te javadat (is) szolgálja, ahhoz légy felkészült és tudd azt, hogy mi is ez a szerződés kettőtök között. Mire van szükséged, mi az ára és a feltételrendszere.

Tehát ahhoz, hogy a Bank odaadja számodra az áhított összeget, egyrészről látni kell a potenciált benned, hogy vissza is fizeted, de emellett még szüksége van a biztosítékra a FEDEZETRE is, hogy ha mégsem úgy alakul a vállalkozásod eredménye, akkor se érje kár a hitelezőt.

Mi minden lehet fedezet?

INGATLAN:

Amit leginkább ismerünk az az ingatlan. Termőföld, telek, lakóingatlan, üdülő, iroda, telephely és még bizonyára számos más is az ingatlanok csoportjához tartozik.  Milyennek kell lennie egy ingatlannak? Forgalomképesnek. Például kezdő bank tisztviselő koromban a mezőgazdasági ingatlanok (tanya, majorság, sertéstelep, volt tsz. központ) százmilliós értéke banki szempontból nulla volt, hisz nem sokan vesznek ilyesmit és a banki megtérülés néhány hónap alatt nem biztosított. Napjainkban sem vetekszik fedezet gyanánt egy városi kis lakással, mint fedezet, amit 1-2 hét alatt is értékesíteni lehet.

Az is fontos, hogy van-e az ingatlanon valamilyen jog bejegyezve. Az osztatlan közös tulajdon például csökkenti az értékét az ingatlannak, mint fedezet. Vagy más bank már adott hitelt, aminek szintén fedezetéül szolgál, vagy van szolgalmi jog rajta vagy éppenséggel haszonélvezeti jog.

ÓVADÉK:

Óvadék lehet készpénz vagy értékpapír. Kicsit részletesebben: lehet a vállalkozásod pénze, értékpapírja, vagy lehet magánszemélyé. A sajátod vagy másé. A kp. az szinte teljes mértékben fedezet lehet, az értékpapír viszont egy diszkontált értékkel vehető figyelembe, attól függően, hogy mennyiben változhat az értéke. Egy részvény csak töredék értéken szolgálhat fedezetül egy állampapír viszont sokkal nagyobb mértékben. Ezt szerintem nem is kell jobban magyaráznom, mert érthető számodra. Ami kérdésként fel szokott merülni az inkább az, hogy miért vennél fel hitelt, amikor van pénzeszköz a birtokodban. Mondjuk azért, mert, ha a magánvagyonodat beviszed a cégedbe, akkor az nagy valószínűséggel ott is marad. Aztán meg osztalékként leadózva tudod csak onnan kivarázsolni.

Az is fontos, hogy egy vállalkozó el tudja különíteni a magán és a céges vagyont. Itt ez szépen megvalósulhat. A magánvagyon neked, mint magánszemélynek termeli a kamatot vagy osztalékot, A cégedben pedig megjelenik a hitel költsége, amit le lehet írni az adóalapból és azt is tisztán látod, hogy a projekted, amire kellett a pénz, tisztán mennyit hozott.

GÉP, ESZKÖZ, ÁRUKÉSZLET

A gép és eszköz a kisvállalatoknál leginkább lízing mögött állnak, mint fedezet. A lízingcégek ebben lényegesen otthonosabban mozognak, mint a klasszikus termékekkel foglalkozó bankok. Itt fontos az eszköz másodlagos piaca. Egy nyerges vontató nagy biztonsággal értékesíthető, ha a lízingbe vevő fizetésképtelenné válik. Azonban egy sífelvonó az értékesíthetetlen. Kevesebbet vesznek belőle és ráadásul a hegyek sem egyformák, hogy egyik helyről a másikra pakolgassuk a felvonókat.

Az árukészlet nehéz dió, mivel az folyamatosan változik. Amit saját tapasztalatból láttam az a közraktárjegy melletti finanszírozás. Egy gabonakereskedő vagy egy borász elhelyezi a termékét közraktárban, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem nála van a raktár kulcsa és nem tud csak úgy hozzájutni a készleteihez. Amíg az le van raktározva, addig teljesen jó fedezetnek. Persze csak olyan valami lehet fedezet, ami az értékéből nem veszít. Mondjuk tejet valószínűleg senki nem fogad el.

KEZESSÉG

Garantőr intézeti kezesség

A bankok gyakran vonnak be a hitelek mögé garantőri kezességet. Ennek a lényege az, hogy az állam és a bankok közösen létrehoztak garantőr intézeteket, mivel látták azt, hogy a gazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozások hitelhez jussanak. A bankoknak viszont arra van szükségük, hogy megfelelő fedezet álljon a hitelek mögött. A két szereplő közé beillesztették a garantőrt. Így a vállalkozás fizet a garantőr intézetnek, hogy az adjon helyette kezességet, a bank biztonságban érzi magát, mert ha a hitel „bebukna” akkor is pénzénél van. Az állam pedig így biztosítva láthatja azt, hogy a gazdaság szereplői nem küzdenek forrás hiánnyal. 

Apró megjegyzés: Ha a hitel felvevő nem fizeti vissza a hitelt a banknak, akkor a garantőr intézet kifizeti helyette a banknál fennálló tartozását, de a hitelfelvevő tartozása továbbra is fennáll csak nem a bank irányában, hanem a garantőr felé!!!!!

Magánkezesség

A cég tulajdonos vállalja, hogy ha a cége nem tud fizetni, akkor ő felel helyette a vagyonával. Lehet több kezes is egy hitel mögött. Fontos, hogy általában minden kezes egyetemlegesen felel. Ez azt jelenti, hogy ha 3 kezes van, akkor 1-1 kezes nem csak a hitel harmadára vállalja a kezességet, hanem ha csak egy rendelkezik megfelelő vagyonnal, akkor tőle szedik be a fennálló tartozás egészét.

Ennyit szeretnék a fedezetekről számotokra megosztani. Természetesen más is tartozhat a fedezeti körhöz. De ezek a legfontosabb elemek.

Bátor életet kívánok!