HOGYAN ALAKULNAK KI A SZOKÁSAINK?

        Bizonyára hallottál már arról, hogy ha valamit sokszor ismételsz, akkor az beépül a mindennapjaidba és egy idő után anélkül, hogy odafigyelnél rá, csinálod. Ez a „csinálás” olyannyira részeddé válik, hogy inkább csinálod, mint hogy nem csinálod azt a bizonyos valamit. Ezt másszóval úgy is mondhatjuk, hogy szokásoddá válik.

    A szakirodalomban ezt szükséges ismétlődésszámot, más-más értékhez kötik. A minap voltam egy időgazdálkodási tréningen, aminek a felkészítő anyaga azt taglalta, hogy a 21 nap, amit sokszor sok helyen mondanak, – többek között Bian Tracy is – az hülyeség. Ez a szám jól megjegyezhető, mert egy tyúk is épp ennyi idő alatt költi ki a tojását és akkor nyilván nekünk is elég kell hogy legyen ennyi idő a változáshoz ezzel az óriási nagy méretű agyunkkal. Szóval itt a tréninghez kapcsolódó leírás azt mondta, hogy a tudomány mai állása szerint ez nem 21 nap, hanem 90 nap környékén van. 

      Én meg azt mondom, hogy szerintem ez teljesen másképpen működik. Egy példával szeretném illusztrálni a saját elképzelésemet. Édesanyám mesélte a fivéreiről, – akikből volt jónéhány – hogy amikor elvitték őket sorkatonai szolgálatra igen nagy változáson mentek keresztül. A szolgálat ideje alatt néhány alkalommal hazaengedték őket. Olyan igényesek lettek a seregben, hogy a reggeli rutin minden alkalommal és mindegyikőjüknél azzal kezdődött, hogy nagyon szépen megborotválkoztak, kitisztították a cipőjüket. Na azelőtt ez nem így volt. Szépen beépült a szokásrendjükben a reggeli rituálé. Nem lehet tudni, hogy mennyi idő alatt, hisz se nem 21 nap múlva, se nem 90 nap múlva kaptak eltávot a seregből, hanem csak félév elteltével. És mi történt miután leszereltek?  Kis idő elteltével előfordult , hogy borostásak voltak és a cipőjük sem csillogott mindig. Másfél éven keresztül naponta megtették a felsorolt dolgokat és mégsem vált szokásukká, hisz rövidesen már kikopott belőlük ezeknek a rendszeres „csinálása”.

     Mi ebből a tanulság? Szerintem az, hogy nem kell patika mérlegen méregetni, hogy mennyi idő kell egy szokás kialakulásához. Nagyon okosnak tűnhet Brian Tracyt felülbírálni, de a működési elvet kellene szem előtt tartani a számháború helyett. Fontos, hogy az új dolgok „csinálása” számunkra fontos legyen és azért akarjuk átvarázsolni szokássá. Az is fontos, hogy ne csak akarjuk, hanem higgyünk benne. Nekem sokkal könnyebb hinni, ha számok helyett egy történet lebeg előttem. Mondjuk egy tojás kikeltése. Még akkor is, ha ez időben kevesebb. Harmadrész meg nem vagyunk egyformák. Mindenkinek más és más a működése és az elérendő céltól való távolságunk  sem egyforma.

      Ennyit akartam írni, de még egy gondolatom támadt. Ha elhatározom, hogy fekvőtámaszt csinálok az hogy épülhet be , mint szokás?

Első verzió: reggelente 10 db. Ez annyira könnyű feladat, hogy soha nem válik szokásommá, mert számomra ez nem feladat és nincs benne kihívás. Mit érek el azzal, hogy 10 darab fekvőtámaszt csinálok? Semmit.

Második verzió: 400 db. Na ez meg az én fizikai állapotomhoz képest olyan sok, hogy 1-2 alkalom után abbahagynám, mert az áldozat, amit megkövetel tőlem nagyobb, mint a cél elérésének öröme.

Harmadik verzió: reggelente 100 db fekvőtámasz. Jelentem  minden reggel megvan. Küzdelemmel ennyit megcsinálok és az ára és a jutalma pont jó viszonyban vannak egymással. Úgy válok erősebbé, hogy nem rokkanok bele. 🙂

Az alábbi idézet szerintem rávilágít a lényegre. Már az ókor híres orvosa is a szokásaink fontosságáról tesz említést:

„ Azegészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk. ”
– Arisztotelész

 

 

Amennyiben megrekedtél és már unod az egy helyben toporgást, arra biztatlak, hogy próbáld ki, hogy a te életedhez mivel járulhatok hozzá!

Bátor életet kívánok!
Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen

Legfrissebb bejegyzések

A háromlábú szék, avagy  a pénzügyi biztonságunk

A háromlábú szék, avagy a pénzügyi biztonságunk

Anyagi stabilitásunkat úgy kell elképzelni, mintha az  3 fő pillérre támaszkodna. Vagyis esetünkben 3 lábra. Csak akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha ez a három láb mind megvan. Egyébként borulunk. Lássuk szépen sorban azokat a lábakat: Megtakarítások, Befektetések, Biztosítások.

Mennyi pénz kell a nyugodt élethez?

Mennyi pénz kell a nyugodt élethez?

Mennyi pénz kell a nyugodt élethez?           Bizonyára szeretnél nyugodtan élni és nem rettegni attól, hogy a dolgok folyásában valamiféle változás áll be, ami romba dönti az életed addigi menetét. Sok ilyen veszélyforrás van. Háború, katasztrófa,...

Andrew Carnegie és Napóleon Hill

Andrew Carnegie és Napóleon Hill

Ki volt Andrew Carnegie (1835-1919)?
     Carnegie Az USA leggazdagabb emberének számított a korban amikor élt. De a semmiből teremtett birodalom mögött sok érdekes és tanulságos történet áll, amiről szeretnék nektek néhány gondolatébresztő sort írni.
    

Elérhetőség

Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre

Debrecen

+36 30 742 1432