Kostolany tojása, avagy hogyan működik a részvénypiac

Kostolany tojásnak nevezzük azt a módszert, ami  Andre Kostolany, magyar származású pénzügyi zseni, a sok évtizedes tapasztalatán alapul  és segítséget nyújt abban, hogy jól tudjunk időzíteni részvény vásárlás és eladás kapcsán.

Az időzítés működése a következő: 

A részvények értéke időben változik és 6 szakaszra osztható ez az időperiódus:

 A1 = Ár-árkorrekció;

                                        – Az ár alacsony,

                                        – a volumen alacsony ,  

                                        – a részvénytulajdonosok száma alacsony

 A2 = tőzsdei részvények emelkedése;

                                       – a tulajdonosok volumene növekszik

                                       – a tulajdonosok  száma  növekszik

A3 = buborékárak;

                                    – nagy volumen,

                                    – nagy számú részvénytulajdonos

B1 = részvényárfolyam korrekció;

                                   – alacsony volumenű,

                                   – a részvénytulajdonosok száma lassan csökken

B2 = A részvények árcsökkenése;

                                   – a részvényesek száma csökken

                                   – a részvények  mennyisége tovább csökken

B3 = piaci összeomlás;

                                – nagy mennyiség, 

                                – alacsony számú tulajdonos

 Eladni A3 és B1 között kell. Kostolány is azt írja, hogy ha a környéken mindenki (taxis, tisztító, stb.) részvényeket  birtokol, akkor a tojás tetejénél vagyun, ami az eladási jel, és amikor az átlag emberek nem rendelkeznek jelentős készletekkel , tehát a tojás aljánál vagyunk, akkor eljött a vásárlás ideje. Tehát elmélete szerint a befektetőnek figyelnie kell a lakossági befektetők részvény kereskedelmének volumenét és az állományok iránti általános lelkesedést.  A buborék akkor növekszik meg, amikor a lakosság érdeklődése megnő a papírok iránt. Nem a tömegekkel kell mozognunk, mert az a biztos bukás receptje.

Bátor Életet!

A BURNOUT megelőzése

12 lépésben

5.- 6. lépés: Az önbizonyosság, a tartós elégedettség

Az önbizonyosság

Ebből a fejezetből a perfekcionizmusról, a delegálásrólés a pénz szerepéről szeretnék néhány gondolatot megosztani.

A perfekcionizmus:

Jelentése: tökéletességre való törekvés, törekedés, maximalizmus. Olyan emberekre mondják, akik rendkívül nagy figyelmet fordítanak a részletekre, és arra törekszenek, hogy minden tekintetben tökéletes legyen, amit csinálnak. Ezek az emberek magas színvonalon dolgoznak, azonban a túlzott tökéletességre való törekvés hátráltathatja az előrehaladást

A perfekcionizmus szó hallatán sokan arra gondolnak, hogy ezzel a tulajdonsággal rendelkező ember, minden részletre kiterjedően túl aprólékos és a tökéletes munkát végeznek.

Azonban tudni kell róluk, hogy  túl kevés feladatot tudnak megvalósítani, mert nem tudják tökéletesen végrehajtani, így általában lezárni sem képesek őket. A burnout kapcsán ez egy fontos momentum.

Gondoljunk csak bele, hogy ha olyan helyzetben vagyunk, hogy egyszerre sok nyitott feladat áll előttünk és ezeknek a száma nem csökken, hanem csak nő, az mennyire nyugtalanná tesz minket.

Delegálás:

A delegálás nem más, mint személyes feladatunk, felelősségünk átruházása a közös munka javítása érdekében. Sok emberben azonban gátlás mutatkozik, hiszen úgy gondolja, hogy más nem rendelkezik olyan képességekkel, hogy megcsinálja a feladatot, vagy úgy gondolja, hogy a másik is el tudja ugyanazt a feladatot  végezni, hasonló vagy akár jobb minőségben, akkor rájöhet a szervezet, hogy ő nélkülözhető, pótolható.

Azonban, ha ez megfelelő kommunikációval társul, egy jó vezető megmutathatja, hogy milyen mélyen bízik munkatársaiban.

A feletteseinek pedig megmutathatja milyen jó képességű kollégákat választott és nevelt ki.

A kiégés és a pénz kapcsolata:

Thomas M. H. Bergner könyvében a Burnout A kiégés megelőzése 12 lépésben,  néhány fontos szabályt tisztáz , mint például határozzunk meg egy maximálisan elkölthető havi összeget vagy minden kiadás előtt tegyük fel a kérdést, hogy tényleg szükség van-e rá?  Ez a gondolkodásmód nem más, mint hogy különbséget tudunk tenni a szükségletek és az igények között. A szükséglet olyan pénzköltés, mely nem vagy nem teljesen kiiktatható. Például enni feltétlenül szükséges. Maximum a homár helyett a zsíros kenyeret választjuk, de teljesen nem lehet ezt a költséget lenullázni. Az igény pedig a hétvégi futball meccs.  Ha kimarad akkor az életünk még teljesen egész, nem jár olyan veszteséggel, ami problémát okoz.

Másik fontos kiégést csökkentő pénzügyi lépés : Ha hosszú távú anyagi elkötelezettséget vállal, kössön hozzá hosszú távú hitelbiztosítást is. Gondoljunk bele, hogy egy harminc évre felvett lakáshitel esetén mekkora problémát okozhat, ha valaki egy baleset miatt elveszíti a pénztermelő képességét. Egy életbiztosítás lehetőséget biztosít ennek a rossz lehetőségnek a nyomasztó érzésétől megszabadulni.

A tartós elégedettség

Akkor lehetünk tartósan elégedettek, ha saját utunkat járjuk, azonban, ha ez az érzés hiányzik, meg kell vizsgálnunk az okait. Alapvetően akkor vagyunk elégedettek, ha döntéseket hozunk és azok mellett ki is tartunk, így lesz az elégedettség saját hatékonyságunk következménye. Érdemes ellentétesen is megközelíteni a fogalmat, ezáltal talán könnyebb megérteni is, tehát akkor vagyunk elégedetlenek, ha nem kapjuk meg azt, amit szeretnénk, tehát az igényről, a kívánságról, a hiányról vagy vágyakozásról szól az elégedetlenség.