Mi is az a FLOW?

Mielőtt bármit is írnék arról, hogy mi is az a FLOW először is büszkén jelenthetem ki, hogy találtam egy újabb területet , amiben magyar származású ember alkotott maradandót.

A flow elmélet kifejlesztője ugyanis, Csíkszentmihályi Mihály  magyar származású pszichológus.

De mi is az a flow?

A wikipédián a következőket olvashatjuk róla:

 

„A flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál.

A koncentrálás és a kontroll érzése ekkor nagyon magas, és úgy érzi, mintha egy energiabomba lenne, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának.

Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészet gyakorlása, gyerekekkel játszás vagy akár éppen a futószalag melletti munka.”

Hogyan kerülhetünk „FLOW-ba”?

Egy feladat végzésénél, az hogy hogyan érezzük magunkat két dologtól függ.

Az elvárások mértékétől és a kompetenciáinktól, képességeinktől.

• Ha a magas elvárás alacsony kompetenciával párosul, akkor az stresszhelyzetet idéz elő. Ha ez hosszútávon fennáll, akkor szorongássá válik és kiégéshez vezet, vagy akár bele is betegedhetünk. 
• A modern világ betegségeinek jó része – vagy inkább rossz része – ide vezethető vissza. Saját tapasztalatom, amikor bekerültem egy multinacionális bankhoz és mindenféle segítség nélkül kellett megtanulnom a vállalati hitelezést.
• Hetekig olyan szöveget olvastam, ahol a szavak nagy részéről nem tudtam mit jelent.  Ez szorongáshoz vezetett és aludni sem tudtam.

• Ha alacsony az elvárás és magas kompetenciaszinttel rendelkezünk, akkor úgy érezhetjük magunkat, hogy elkótyavetyéljük a tehetségünket. Ez unalmas és nem motivál.
• Végeredményeként itt is kiégést tapasztalhatunk. Az egyetemi éveim alatt találkoztam ezzel az érzéssel, amikor diákmunkákat vállaltam.
• Olyan munkafolyamatokat végeztem, amit egy roppant egyszerű gép el tudott volna végezni. Itt elég gyakran cserélődött a munkaerő. Talán nem véletlenül.

• A harmadik eset, ami nem ideális az az, amikor alacsony az elvárás és alacsony a kompetencia szintünk is.
• Ez a közöny. Ez nem stresszes  és nem unalmas. Viszont nem elégítheti ki az embert egy életen át, hogy ne fejlődjön és ne kellejen felelősséget vállalnia a tetteiért.
  

• Az az ideális eset, amikor magas elvárásnak kell megfelelni és a kompetenciáink is magasak hozzá.
• Ilyenkor kerülünk FLOW-ba. Ilyen érzést éreztem, amikor a BNV-n egy bútorgyár képviseletében kiállítóként voltam jelen. Nagyon sokat és nagy örömmel tárgyaltam az érdeklődőkkel. Az eredménye is megvolt a munkámnak.
• Este viszont amikor leültem a szállodai szobámban ruhástul, cipőstül aludtam el a fotelben.

Ebben a blog bejegyzésben erről a 4 állapotról kívántam bővebben szólni. De hogy lássátok az összképet, megosztok egy diagramot, amin minden lehetőség felsorolásra kerül és nem csak a legfontosabb 4.

A lenti diagrammos láthatjátok az ÁRAMLAT (FLOW) sávot, és alatta olvashatjátok, hogy milyen módon lehet odakerülni a többi területről.

Merre kell elmozdulnunk, hogy közelebb kerüljünk a fow érzéshez?

Ha az unalom szintjén vagyunk, akkor növelni kell az elvárások mértékét. Több feladatot kell kérnünk és vállalnunk. Így tudunk az ÁRAMLATBA kerülni az unalom szintjéről.

Ha a diagramnak a szorongás területén vagyunk, akkor  vagy kevesebb feladatot kell, hogy vállaljunk, vagy a képességeinket kell megnövelni és így mind a kettő esetben az ÁRAMLATBA kerülhetünk.

Kívánom, hogy kerüljetek a FLOW állapotába!

Bátor életet!