Mi is az a szubliminális üzenet?

Mi is a szubliminális üzenet? Az egy olyan technika, amivel durván beleavatkoznak a döntéseid meghozatalába. Akár életbevágó fontosságú esetekben is más dönt helyetted. Ez nagyon kemény kijelentés, de hagyd, hogy megmagyarázzam!

A Szűrőnk ,amiről azt gondoljuk, hogy nincs rá hatással a szubliminációs üzenet:   

Ugyebár mi úgy gondoljuk, hogy minden esetben mielőtt elköteleződnénk az alternatívák erdejében és ráböknénk a számunkra legmegfelelőbb megoldásra, az összes elérhető információt, tapasztalatot, véleményt beleöntünk egy nagy tartályba.

A tartály aljára felszerelünk olyan szűrőket, mint a logika, észszerűség, költséghatékonyság és még sok,  racionális döntést segítő egyéb mást .

A végén pedig miután jól megszűrtük az oldatot, alul kicsöppen a döntésünk tökéletes elixíje. A csoda, ami nekünk a legjobb. Na akkor ezt most felejtsd el!

      Az igazság az, hogy ezer felől milliónyi olyan üzenettel bombáznak bennünket, amelyek a mi tartályunkba bele sem kerülnek, hanem valamilyen egyéb úton kerül a tartály aljáról kivezető cső alá helyezett kis edénykébe és a mi tökéletes szűrő berendezésünktől teljesen függetlenül megkapjuk, mintha az a mi tudatunk szülötte lenne. Ez a szubliminális üzenet. 

De akkor, mi is pontosan a szubliminációs üzenet? 

      Definiálom, hogy érthető legyen:  A szubliminális üzenet olyan észlelés, amikor az inger olyan rövid ideig vagy olyan kis intenzitással jelenik meg, hogy az a tudatosság küszöbe alatt marad. Vagyis simán átcsusszan az ellenőrző rendszerünkön.

    Bizonyított tény, hogy a nagyvállalatok, politika-, gazdaság- és ideológiacsinálók   nagy szeretettel  alkalmazzák a szubliminális üzeneteket a propagandában, reklámokban, képeken, hirdetésekben.

Mindannyiunkat arra kondicionálnak, hogy bizonyos dolgokat gondoljunk, higgyünk és megtegyünk  mindenféle észszerű magyarázat nélkül.

      A „CSUPASZ PISZTOLY” vígjáték trilógiában történtekre bizonyára emlékszel: „meg kell ölnöm a királynőt”. A filmben ezt programozták egy sportolóba, aki közel tudott kerülni az áldozatul szánt uralkodóhoz.

Egy normális embert meglehet így bolondítani? Képes rá, hogy egy vadidegen ember életére törjön ok nélkül? Hát szerintem szinte minden háború kisembere ezt a kört futja.

       Amikor a tudatalattinkra hatnak ezekkel az üzenetekkel, akkor  érzelmeket, emlékeket és érzéseket váltanak ki belőlünk anélkül, hogy mi azt  tudatosan felismernénk, és ráébrednénk, hogy, miért érzünk egy bizonyos módon.

Nagyon veszélyes számunkra, hogy ha még arra sem jövünk rá, hogy átengedtük az irányítást. Márpedig a legtöbb ember nem veszi ezt észre.

        Gondolom nem mondok újat azzal a kijelentésemmel, hogy a média a tudatalattinkat programozza 0-24-ben. A média alatt nem csak a televíziót, rádiót értjük, hanem az újságokat – igen az ingyenes reklámokat is -, az utcai plakátokat, a tömeg közlekedés megannyi pontján kifüggesztett üzenetet képi vagy írásos formában, és a többi.

És mit tehetünk szubliminális üzenetek ellen?

Mivel van szemünk, fülünk és egyéb érzékszerveink, ezek az üzenetek bizonyára elérnek hozzánk. Véleményem szerint három dolog van amivel megvédhetjük magunkat az ilyen fajta „környezetszennyezéstől”.

      Egyrészt azokat a csatornákat iktassuk ki, amelyek veszélyforrást jelentenek!  Az átlag magyar 5 órát néz TV-t NAPONTA!!!! Ők az igazi prédák.

Az agymosó gépen a legerősebb fokozaton megy a tisztítás. De a rádiók reggeli dumálós műsorai is ölik az agysejteket erősen.

A filmek amerikai hős katonái és tisztességes elnökei is picit sántítanak, mégis olyan magával ragadó eposzokat sikerül köréjük álmodtatni. Szóval ezeket én kerülésre ítélném a helyedben.

     Másik önvédelmi lehetőség, ha gondolkodunk és felülvizsgáljuk időről-időre, hogy mit miért teszünk és gondolunk. Aminek nem találjuk az értelmes magyarázatát, abban kételkedjünk!  

     A harmadik dolog, pedig, az, hogy mi is programozzuk a saját tudatalattinkat, olyan üzenetekkel, amelyek minket szolgálnak és kiütik onnan azokat, amelyek másokat szolgálnak.

Bátor életet kívánok!

A BURNOUT megelőzése

12 lépésben

5.- 6. lépés: Az önbizonyosság, a tartós elégedettség

Az önbizonyosság

Ebből a fejezetből a perfekcionizmusról, a delegálásrólés a pénz szerepéről szeretnék néhány gondolatot megosztani.

A perfekcionizmus:

Jelentése: tökéletességre való törekvés, törekedés, maximalizmus. Olyan emberekre mondják, akik rendkívül nagy figyelmet fordítanak a részletekre, és arra törekszenek, hogy minden tekintetben tökéletes legyen, amit csinálnak. Ezek az emberek magas színvonalon dolgoznak, azonban a túlzott tökéletességre való törekvés hátráltathatja az előrehaladást

A perfekcionizmus szó hallatán sokan arra gondolnak, hogy ezzel a tulajdonsággal rendelkező ember, minden részletre kiterjedően túl aprólékos és a tökéletes munkát végeznek.

Azonban tudni kell róluk, hogy  túl kevés feladatot tudnak megvalósítani, mert nem tudják tökéletesen végrehajtani, így általában lezárni sem képesek őket. A burnout kapcsán ez egy fontos momentum.

Gondoljunk csak bele, hogy ha olyan helyzetben vagyunk, hogy egyszerre sok nyitott feladat áll előttünk és ezeknek a száma nem csökken, hanem csak nő, az mennyire nyugtalanná tesz minket.

Delegálás:

A delegálás nem más, mint személyes feladatunk, felelősségünk átruházása a közös munka javítása érdekében. Sok emberben azonban gátlás mutatkozik, hiszen úgy gondolja, hogy más nem rendelkezik olyan képességekkel, hogy megcsinálja a feladatot, vagy úgy gondolja, hogy a másik is el tudja ugyanazt a feladatot  végezni, hasonló vagy akár jobb minőségben, akkor rájöhet a szervezet, hogy ő nélkülözhető, pótolható.

Azonban, ha ez megfelelő kommunikációval társul, egy jó vezető megmutathatja, hogy milyen mélyen bízik munkatársaiban.

A feletteseinek pedig megmutathatja milyen jó képességű kollégákat választott és nevelt ki.

A kiégés és a pénz kapcsolata:

Thomas M. H. Bergner könyvében a Burnout A kiégés megelőzése 12 lépésben,  néhány fontos szabályt tisztáz , mint például határozzunk meg egy maximálisan elkölthető havi összeget vagy minden kiadás előtt tegyük fel a kérdést, hogy tényleg szükség van-e rá?  Ez a gondolkodásmód nem más, mint hogy különbséget tudunk tenni a szükségletek és az igények között. A szükséglet olyan pénzköltés, mely nem vagy nem teljesen kiiktatható. Például enni feltétlenül szükséges. Maximum a homár helyett a zsíros kenyeret választjuk, de teljesen nem lehet ezt a költséget lenullázni. Az igény pedig a hétvégi futball meccs.  Ha kimarad akkor az életünk még teljesen egész, nem jár olyan veszteséggel, ami problémát okoz.

Másik fontos kiégést csökkentő pénzügyi lépés : Ha hosszú távú anyagi elkötelezettséget vállal, kössön hozzá hosszú távú hitelbiztosítást is. Gondoljunk bele, hogy egy harminc évre felvett lakáshitel esetén mekkora problémát okozhat, ha valaki egy baleset miatt elveszíti a pénztermelő képességét. Egy életbiztosítás lehetőséget biztosít ennek a rossz lehetőségnek a nyomasztó érzésétől megszabadulni.

A tartós elégedettség

Akkor lehetünk tartósan elégedettek, ha saját utunkat járjuk, azonban, ha ez az érzés hiányzik, meg kell vizsgálnunk az okait. Alapvetően akkor vagyunk elégedettek, ha döntéseket hozunk és azok mellett ki is tartunk, így lesz az elégedettség saját hatékonyságunk következménye. Érdemes ellentétesen is megközelíteni a fogalmat, ezáltal talán könnyebb megérteni is, tehát akkor vagyunk elégedetlenek, ha nem kapjuk meg azt, amit szeretnénk, tehát az igényről, a kívánságról, a hiányról vagy vágyakozásról szól az elégedetlenség.