Miért fontos NEKED az ÖNISMERET?

 

Először is mi az az Önismeret?

Az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését.

Az önismeretről beszélve érdemes pontosítani néhány idetartozó szó jelentését is. Az önbecsülés az önmagunk elfogadása, az önbizalom, a felismerése az erősségeinknek az énkép pedig az önmagunkról alkotott kép összessége. Magunk megismerése során ezek az építőkövei az önismeretünknek. Mindenképp fontos a fejlődésünkhöz, hogy a valóság és a magunkról alkotott kép minél közelebb legyen egymáshoz, mert egyéb esetben nagyon nehéz olyan célt kitűzni magunk elé, amely a ténylegesen elérhető. Ha túlértékeljük egyes vonásainkat, akkor szomorúan kell tapasztalnunk a várt eredmény elmaradását. (egy vicces példával élve: A Vasorrú bába, ha rosszul méri fel a szépségét és elindul a szépségversenyen keserű tapasztalatokat fog szerezni)

De olyan eset is előfordulhat , hogy valaki alul értékeli magát és sokkal kisebb célok felé baktat az útján, mint amire képességei feljogosítják.

Az önmegismeréshez szükség van őszinteségre, hogy be tudjuk vallani magunknak azokat az igazságokat is, amelyek bevallása fájdalommal jár.

Az önismereti folyamatot jó esetben önelfogadás követi.

 

 

Egy szóval megfogalmazva önismeret, arra a kérdésre ad választ, hogy ki vagyok és milyen vagyok én.

Pálffy úgy definiálja az önismeretet, hogy az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban” (K. Pálffy, 1990. 15. p.).

 

Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg:

Az első felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti.

A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak?

A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel (K. Pálffy, 1989).

 

„Az énideál az az elképzelt személy, amilyenek szeretnénk lenni. Azon tulajdonságok összessége, amiket csodálunk, tisztelünk és célunk olyanná válni.

Brian Tracy erről a következőképpen szól a Főnix Szemináriumon:

Az énképünk, pedig a saját magunkról kialakított kép, amilyennek gondoljuk magunkat. Fontos, hogy az énideál és az énkép között ne nagyon túl nagy különbség, vagy pedig ez a különbség egyre kisebb legyen, mert egyébként az önbecsülésünk nagyon alacsony lesz.”

 

 FIGYELEM!

AZ ELSŐ COACHING ÜLÉSHEZ AJÁNDÉKBA

ADOK EGY TELJES SZEMÉLYISÉG ELEMZÉST

Ízelítőül töltsd ki a lenti tesztet! (Az ajándék elemzés ennél lényegesen pontosabb)

Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen
Bátor életet kívánok!
Posta János tréner, coach, üzleti coach Debrecen

Legfrissebb bejegyzések

Brainstorming

Brainstorming

BRAINSTORMING   Brainstorming avagy az ötletroham: Az előző bejegyzésem kapcsán jött az ötlet, hogy írjak a brainsormingról, erről a hatékony munkamódszerről.  Az önismeret és cégvezetés címmel íródott  bejegyzésemben  megemlítettem egy idézetet, amit egy...

Mi az a Toyota-kata?

Mi az a Toyota-kata?

   Mi az a Toyota-kata?   Aki először hallja a Toyota-kata kifejezést, bizonyára egy kicsit viccesnek érzi, hogy egy autómárka és egy női név mit kereshet így egy kifejezésbe gyúrva. A Toyota valóban az autó márkával függ össze, ugyanis a Toyota-kata módszert itt...

Tanult tehetetlenség

Tanult tehetetlenség

Életünk során gyakran passzívvá válunk olyan szituációkban is, amikor lehetőségünk lenne befolyásolni az adott helyzetet. Az eseményekre adott válaszunk tehát nem csak az üss vagy fuss (védekezz vagy menekülj) válasz reakció lehet, hanem van egy harmadik reakció is, ahogy azt szokás mondani, földbe gyökerezik a lábunk. Ennek a hozzáállásnak a hátterében a tanult tehetetlenség áll. Nem reagálunk, hanem tehetetlenné válunk, abban a hiszemben, hogy nincs mit tenni, nincs ráhatásunk az eseményekre.

Elérhetőség

Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre

Debrecen

+36 30 742 1432