Tanult tehetetlenség

Életünk során gyakran passzívvá válunk olyan szituációkban is, amikor lehetőségünk lenne befolyásolni az adott helyzetet. Az eseményekre adott válaszunk tehát nem csak az üss vagy fuss (védekezz vagy menekülj) válasz reakció lehet, hanem van egy harmadik reakció is, ahogy azt szokás mondani, földbe gyökerezik a lábunk. Ennek a hozzáállásnak a hátterében a tanult tehetetlenség áll. Nem reagálunk, hanem tehetetlenné válunk, abban a hiszemben, hogy nincs mit tenni, nincs ráhatásunk az eseményekre.

De pontosan, mi is az a tanult tehetetlenség?

A szakirodalom a következőket írja a témában:  

A Tanult tehetetlenség az egy olyan mentális állapot, ahol az érintett személyt , – vagy állatot – olyan negatív hatások érik, amelyek számára kiszámíthatatlanok és az alany feladja a jövőben az Őt ért negatív ingerek kapcsán, azok megoldására való  törekvéseit. Így tesz annak ellenére is, hogy a lehetőségei és a képességei sokszor meglennének hozzá.

Ha csak abba gondolunk bele, hogy a változás életünk folyamatos velejárója, könnyen beláthatjuk, hogy a környezetünk, a szabályrendszerek vagy mi saját magunk , vagy akár ezek összessége előidézhetnek egy olyan új helyzetet, hogy az új állapotra már nem igazak az egykori gátló tényezők.

Erre egy szemléletes példa a kis elefántok idomítása. A bébi elefántokat lábuknál fogva hozzákötözik egy cölöphöz. Az elefánt próbálkozik egy ideig, hogy megszabaduljon a rabságból, de aztán arra a belátásra jut, hogy nincs értelme, mert nem elég erős a cölöp kirántásához. Majd, amikor már kifejlett példánnyá válik és ez a cölöp semmiféle akadályt nem jelentene számár, akkor a tanult tehetetlenség miatt ugyanúgy nem tud megszabadulni a fogságból, mert meg sem próbálja. Úgy gondolja, hogy nincs az eseményekre befolyása.  A viselkedése reményvesztett és passzív. Nem irányítja a sorsát, hanem csak történnek vele az események.

A tanult tehetetlenségnek az életünkben az alábbi következményei vannak:

Akire jellemzőek az előbbiekben leírtak, az sajnos életkilátásaiban sokkal korlátozottabb, mint a többi embertársa. Ezért rövidebb életre számíthat és élete során alacsonyabb lesz az életszínvonala. Mivel csak elszenvedi az életet, nem tud célokat megfogalmazni magának, hisz ahhoz az kell, hogy higyjünk magunkban és a saját életünkre gyakorolt képességünkben.

Nagyon fontos, hogy az ember felelősséget vállaljon az életében, mert az nem csak terhet, hanem egyben nagyobb szabadságot is jelent.

Martin E. P. Seligman amerikai pszichológus, aki a tanult tehetetlenség jelenségének felfedezője a következő kérdést tette fel:

Mi történik akkor, ha a személy, mint egykor Aliz Csodaországban, cselekvései következményeit képtelen kiszámítani, s rendre olyan következményeket tapasztal, amelyeket semmiképpen sem tud cselekvésével összhangba hozni (Seligman 1975)?

Seligman szerint a személy ebben az esetben hozzászokik a helyzethez, és megtanulja, hogy bármit tehet, a következményeket nem lesz képes befolyásolni. Tehetetlenségérzet, alacsony teljesítés, fatalizmus lesz a végeredmény.

Hogyan alakul ki a tanult tehetetlenség?

A hetvenes években az Amerikai Egyesült Államokban végzett szociálpszichológiai kutatások azt mutatták, hogy a tanult tehetetlenség kialakulásának azok a társadalmi színterek kedveznek, amelyek kevés vagy semmilyen lehetőséget nem adnak arra, hogy a személy megtanulja saját sorsának alakítását (Baum-Aiello-Calesnick 1978).

A totális diktatúrákban élő tömegekre ez kifejezetten jellemző viselkedési minta. Nagyon kevés ember, nagyon sok embert irányít, azok hátrányára és  ellenállása nélkül. A tömeg pedig nem lázad, hanem behódol. Az ilyen társadalmakban tapasztalhatjuk az emberi kreativitás csökkenését és az alacsony teljesítményt.

Történelmi tanulmányainkból emlékezhetünk rá, hogy a rabszolgatartásra épülő társadalmak alacsony hatékonysággal működtek, hisz ezt a helyzet a rabszolgák esetében maga a tanult tehetetlenség.

Úgy vélem, hogy úgy lehet egy társadalom sikeres, ha a tanult tehetetlenség kialakulását minél inkább gátolja. Vagyis az egyént fölösleges szabályokkal nem korlátozzuk, szabadságot biztosítunk számára a legtöbb területen és szabad átjárást teszünk számára lehetővé a társadalmi szintek között. (Elérhetővé tesszük az oktatást, az információhoz jutást, választó jogot stb…) Megteremtjük azt az érzést, hogy az egyénnek hatása van a környezetére.

A cikkhez felhasznál kép: Szponzorált képek iStock – LIMITED DEAL: 20% off with PIXABAY20 coupon

Az ÖNISMERET irányába első lépésként ajándékba küldök neked egy személyiség tesztet.

Töltsd ki és küldöm számodra, hogy melyik típusba tartozol!

Posta János Tréner és Coach

BÁTOR ÉLETET!

Legfrissebb bejegyzések

A Kata-Coaching 5 kérdése

A Kata-Coaching 5 kérdése

   A Kata Coaching 5 kérdése A Kata-coaching 5 kérdése lehetővé teszi a coach számára a fejlesztendő folyamatok vagy tanítványok kapcsán a fontos területek feltárását, lehetőséget teremt a gyakorlásra a mentor és a tanítvány között napi mindennapi együttműködésben....

Önismeret és cégvezetés

Önismeret és cégvezetés

Önismeret és cégvezetés Miért fontos az önismeret a cégvezetéshez? A hétvégén egy orvos-konferencián voltam, ahol egy nagyon dinamikusan fejődő német cég táplálék kiegészítő termékcsaládja  – annál sokkal több, de most ezt nem részletezném -  és a hozzá kapcsolódó...

Brainstorming

Brainstorming

BRAINSTORMING   Brainstorming avagy az ötletroham: Az előző bejegyzésem kapcsán jött az ötlet, hogy írjak a brainsormingról, erről a hatékony munkamódszerről.  Az önismeret és cégvezetés címmel íródott  bejegyzésemben  megemlítettem egy idézetet, amit egy...