Egy kis ismétlés a múltkori bejegyzésem kapcsán:

Miről is volt szó?

A Kommunikációnk leginkább egy  jéghegyhez hasonlítható. A jéghegy kisebbik része mindenki számára látható. A jelentős része csak annak, aki olvasni tud a nonverbális jelek között és jól kérdez ahhoz, hogy a verbális információk is tisztán láthatóvá váljanak.

Azzal kapcsolatban, hogy a kommunikáció milyen arányban épül fel verbális és nonverbális elemekből, eltérő vélemények vannak, de ezek az eltérések nem jelentősek.

„Albert Mehrabiant-nak, a University of California Los Angeles (UCLA) professzorának elmélete szerint amikor üzenetet közvetítünk mások felé, akkor az üzenet 55 százalékát a testbeszéd teszi ki, 38 százalékát a hangtónus és csupán 7 százalékát a kimondott szó.”

 

Kommunikációs tréningjeimen én a következő arányokat szoktam mondani:

De nézzük meg, hogy az egyes kommunikációs elemek miből épülnek föl!

A nonverbális kommunikációnak több fajtáját különböztetjük meg.   Ezek nagyrészt ösztönösek  és nem tudjuk őket befolyásolni. De vannak tanult,  otthonról hozott elemek, amelyeket már akár tudatosan is használunk.

 

 A legerősebben ható kommunikációs elem a testbeszéd:

 

A mimikáról már volt szó az előző bejegyzésemben.

Folytassuk a gesztusokkal:

    A gesztus a nonverbális kommunikáció egyik fajtája. A testünk mozgásának összessége.( fej, a karok és a láb mozgása). Ezek a mozdulatok  lehetnek ösztönösek , de lehetnek  szándékosak is.

A gesztusokat viszonylag könnyű tudatosan irányítani a mimikával ellentétben. Sőt vannak olyan gesztusok, amelyek egyezményes jelekké alakultak. Ilyenek például a köszönés kapcsán figyelhetők meg. De az hadászítban, sportban stb.. ezen jelek egész rendszere fejlődött ki.  Ugyanakkor e jeleknek a jelentése kultúraspecifikus. Új környezetben nagyon óvatosan kell velük bánni, mert máshol mást jelenthet.

 

A gesztusokat  öt fő típusba soroljuk:

  • a) érzelmi állapotot, érzelmi megnyilvánulást kifejezők, emberi viszonyulást kifejezők

Ezek által jelenik meg gyakran a szorongás, frusztráció, de akár a nyugalom, megfontoltság jelzői is lehetnek. Általában ezek olyan érzelmeket, állapotokat jelenítenek meg, ami nincs közvetlen kapcsolatban az adott kommunikációval és nem tartoznak szorosan  a mondottakhoz. Ezekben a mozdulatok a lelkiállapotról adnak jelzéseket, ami lehet például szorongás, feszültség, elgondolkodás, döbbenet.

 

Egyszer egy ismerősöm kapott hírt az édesapja haláláról. Neki ezt a zaklatott lelki állapotot a cigarettázás apró mozdulatai követték. Nem is maga a cigarettázás, hanem az azzal járó rituálé.

 Nagyon érdekes a szülőket megfigyelni, amikor gyermekük első lépéseire készül és egyszer csak összejön. A szülők kitörő öröme gesztusok sokaságával jár. Felugranak, kezüket az égbe emelik és persze nem csak gesztusokkal támasztják alá kitörő lelkesedésüket, hanem a kommunikáció összes lehetséges elemével.

  • b) a beszéd ritmusát követők, a szóbeli közlést megvilágítók, erősítők, illetve ellenpontozók

A beszédet kísérő gesztusok, főleg a kar, kézfejek mozgása követik a beszéd menetét, olykor visszaadják a beszéd ritmusát, vagy nyomatékosítják bizonyos részeit. Segítik az információ megértését, megakadályozzák, hogy beleszóljanak a szavunkba, vagy akár megállítják a partnert a beszédében. Ezeknek a mozdulatoknak az információtartalma rendszerint beleolvad a verbális közlésbe. Ezek a gesztusok többnyire ösztönösek, de felhasználásuk gyakran tudatos, akaratlagos.

 

Történelmi tanulmányainkból tudhatjuk, hogy Adolf Hitler szónoklatai során nagyon erőteljes gesztusokkal operált. De azt már nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy ez túlmutatott az ösztönösségen, sőt nagyon is tudatosan operált velük. Fotókat készítettet a szónoklatairól és ezeket elemeztet. Amikor a tömeg érzelmeit  erőteljesebben sikerült felkorbácsolni, akkor az ott használt gesztusokat tanulmányozva, azokat továbbfejlesztve beemelte a következő szónoklatkor. (Csak ennyire van hatása a gesztusoknak)

 

  • c) valamit illusztrálók, jelképezők

Általában a szóbeli kifejezést próbálják meg képszerűbbé tenni, megmagyarázni a kevésbé érthető információkat. Jellemző az irányok, méretek, alakzatok mutatása, vagy akár a beszéd témájára való rámutatás is ide tartozik.

Jó példa ide, amikor valaki tolatva próbál leparkolni (még a tolató radarok ideje előtt) és valaki önként megáll és mutatja, hogy mégy mekkora a hely és még nyugodtan lehet menni.

 

  • d) irányítók

Az utasítást, felszólítást, parancsot kifejező, kommunikációt szervező gesztusokkal sokszor verbális közlés nélkül csak mozdulatokkal igyekszünk intézkedni, korrigálni eseményeket. Ilyenek a hívás, küldés, intés, leintés, tiltás, elutasítás, kérés, leülésre, felállásra, haladásra, megállásra utaló kéz és karmozdulatok.

 

A háborúban a parancsnok, amikor a katonákat rohamra bíztatja és elkiáltja magát, hogy utánam, akkor ezt egy erős karlendítéssel is alátámasztja. De, hogy békésebb példával éljek a sportolók amikor támadásba lendülnek, vagy amikor éppen vissza kellene furtni a saját kapujukhoz, hasonlóan jeleznek egymásnak.

 

  • e) a szóbeli közlést helyettesítő, szó nélkül érthető jelentésű gesztusok (szignálok, emblémák)

Sokszor a verbális közlés helyett, vagy vele egyenrangúan adnak információt. Leggyakrabban akkor használjuk őket, ha a verbális közlés gátolva van, vagy lehetetlen. A szignálok jelentése rögzített. Használatuk jellemzően nem nemzetközi.

Ilyen lehet például egy ország himnusza, zászlaja vagy címere.

Következő alkalommal a színek erejéről fogok írni, mint a kommunikáció eszköze.

Várlak szeretettel! 

 

Amennyiben megrekedtél és már unod az egy helyben toporgást, arra biztatlak, hogy próbáld ki, hogy a te életedhez mivel járulhatok hozzá!
Bátor életet kívánok!

Legfrissebb bejegyzések

A háromlábú szék, avagy  a pénzügyi biztonságunk

A háromlábú szék, avagy a pénzügyi biztonságunk

Anyagi stabilitásunkat úgy kell elképzelni, mintha az  3 fő pillérre támaszkodna. Vagyis esetünkben 3 lábra. Csak akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha ez a három láb mind megvan. Egyébként borulunk. Lássuk szépen sorban azokat a lábakat: Megtakarítások, Befektetések, Biztosítások.

Mennyi pénz kell a nyugodt élethez?

Mennyi pénz kell a nyugodt élethez?

Mennyi pénz kell a nyugodt élethez?           Bizonyára szeretnél nyugodtan élni és nem rettegni attól, hogy a dolgok folyásában valamiféle változás áll be, ami romba dönti az életed addigi menetét. Sok ilyen veszélyforrás van. Háború, katasztrófa,...

Andrew Carnegie és Napóleon Hill

Andrew Carnegie és Napóleon Hill

Ki volt Andrew Carnegie (1835-1919)?
     Carnegie Az USA leggazdagabb emberének számított a korban amikor élt. De a semmiből teremtett birodalom mögött sok érdekes és tanulságos történet áll, amiről szeretnék nektek néhány gondolatébresztő sort írni.
    

Elérhetőség

Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre

Debrecen

+36 30 742 1432