ÉN ÜZENET AZ ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓÉRT

        Sokszor nem is hinnénk, hogy a szavaknak mekkora ereje van. Pedig ereje van. Óriási ereje. Forradalmak robbannak ki egy-egy jókor elhangzó szónoklat hatására. Számomra például a Himnusz felcsendülése minden egyes alkalommal magával ragadó élmény. De bizonyára mindenkinek van olyan vers vagy dal, amitől túlcsordulnak az érzelmei, mert valamihez kötődik a szöveg illetve dallam. Tehát maradjunk annyiban, hogy a szavak megfelelő formálása, ilyen vagy olyan érzelmeket váltanak ki belőlünk.

       Ha tudatosan fogalmazunk, akkor elérhetjük a másik fél részéről az együttműködést a szembenállás helyett. Az asszertivitásnál ez egy nagyon fontos szempont. Célunk ugyanis, hogy a dolgok szándékunk szerint zajljanak és a kapcsolat se romoljon meg a másikkal. Jellemzően ami számunkra egy negatív élmény (zavar minket, rosszul esik, vagy egy szituáció balul sül el), azért a másikat hibáztatjuk. A megoldást is a másiktól várjuk. Magunkat maximum elszenvedőként látjuk az eseményben. A probléma dühöt vált ki belőlünk. (Vagy, ha a düh elfojtásra kerül és átalakul haraggá, akkor egyszer bombaként robban egy másik helyen és másik szituációban. Na, ez még nagyobb áldozatokkal jár.) Úgy tudunk asszertívan viselkedni – és ahogy azt már láttuk, ez mindenkinek a hasznára van – , hogy a mondataink nem a másik negatívumairól szólnak, hanem arról beszélünk, hogy velünk mi van.

       A TE üzenetek helyett, ÉN üzeneteket közlünk.De melyik mit jelent?

      TE üzenet: A másik tetteiről beszélünk, amelyek negatívak. rosszul csinált valamit, elfelejtett valamit, és itt sorakoznak a negatív jelzők.pl: Megígérted, hogy elmosogatsz, de már megint itt hagytál mindent az asztalon. Miért nem érsz ide sohasem időben? Mindig elkésel.  Nem küldted el a jelentés. A TE üzenet, az a másik félt sokszor arra sarkalja, hogy mint megtámadott, védekezzen és vitára kelljen veled. Ebből aztán kikerekedhet egy jó kis veszekedés, de a megoldás felé egy lépést sem fogtok tenni.

     Én üzenet: Egyes szám első személyben fogalmazunk. Saját magunkról beszélünk. A magunk érzéseiről, vágyairól, szükségleteiről a számunkra előnyös megoldásokról. Így, mivel a másikat nem hibáztatjuk, az nem kezd el védekezni és nem bocsátkozunk egy parttalan vitába egymással.

    Az ÉN üzenet felépítése:  „Én (ide írjuk le, az érzelmeinket) vagyok, mikor te (ide írjuk le a másik cslekedetét), mivel (ide írjuk le, hogy miért váltja ki a másik cselekedete belőlünk az érzelmet) Eredeti mondat: Te nem értékeled a munkámat. Átalakítva Én üzenetté: Szomorú vagyok, hogy nem értékeled a munkámat, pedig még túlórázni is bent maradtam. Vagy:  Igazságtalan vagy! Helyette: Nekem rosszul esik amit mondtál, mert szerintem nem igazságos.

      Az ÉN üzenetek sajátossága, hogy mindig van benne egy érzelem a közlő részéről. Ez több okból is fontos. Ha feltárom az érzéseimet, akkor az bizalmat kelt, mert ilyen esetben őszinteséget feltételeznek rólunk. Mivel a másik látja, hogy nem bántani akarjuk, hanem nekünk is rossz a helyzet ezért nem támad, hogy magát védje. Bizonyára ismered a biológiai tanulmányodból, hogy az állatok, amelyeket sarokba szorítottak, azok is vadul megtámadják azt, aki oda kényszerítette őket. Ez nálunk embereknél a kommunikáció szintjén hasonlóan működik. Másrészről az is tény, hogy a saját érzelmeimmel nem nagyon lehet vitatkozni. Az első válaszreakció a meglepődés, hogy ez a kommunikáció nem a megszokott. A második reakció az elgondolkodás. Nem egy kommunikációs párbaj alakul ki, hanem egy megoldásorientált együttműködés.

A blog elején a szavak erejéről írtam. Hogy látod? Ugye milyen ereje van a szavaknak!!!

EZÚTON SZERETNÉM A FIGYELMEDBE AJÁNLANI AKTUÁLIS TANFOLYAMUNKAT, AMI A PÉNZENERGETIKÁVAL FOGLALKOZIK.