Hogyan alakulnak ki a szokásaink?

A következő néhány sorban megmutatom neked, hogyan alakulnak ki a szokásaink. Bizonyára hallottál már arról, hogy ha valamit sokszor ismételsz, akkor az beépül a mindennapjaidba és egy idő után anélkül, hogy odafigyelnél rá, csinálod. Ez a „csinálás” olyannyira részeddé válik, hogy inkább csinálod, mint hogy nem csinálod azt a bizonyos valamit. Ezt más szóval úgy is mondhatjuk, hogy szokásoddá válik.

Hány nap kell a szokások kialakulásához?

A szakirodalomban ezt a szükséges ismétlődésszámot, más-más értékhez kötik. A minap voltam egy időgazdálkodási tréningen, aminek a felkészítő anyaga azt taglalta, hogy a 21 nap, amit sokszor sok helyen mondanak, – többek között Bian Tracy is – az hülyeség.

Ez a szám azonban  jól megjegyezhető, mert egy tyúk is épp ennyi idő alatt költi ki a tojását. Akkor nyilván nekünk is elég kell hogy legyen ennyi idő a változáshoz ezzel az óriási nagy méretű agyunkkal. Szóval itt a tréninghez kapcsolódó leírás azt mondta, hogy a tudomány mai állása szerint ez nem 21 nap, hanem 90 nap környékén van. 

Történet a szokások kialakulásáról     

Én meg azt mondom, hogy szerintem ez teljesen másképpen működik. Egy példával szeretném illusztrálni a saját elképzelésemet. Édesanyám mesélte a fivéreiről, – akikből volt jó néhány – hogy amikor elvitték őket sorkatonai szolgálatra igen nagy változáson mentek keresztül.

A szolgálat ideje alatt néhány alkalommal hazaengedték őket. Olyan igényesek lettek a seregben, hogy a reggeli rutin minden alkalommal és mindegyikőjüknél azzal kezdődött, hogy nagyon szépen megborotválkoztak, kitisztították a cipőjüket. Na azelőtt ez nem így volt. Szépen beépült a szokásrendjükben a reggeli rituálé. Nem lehet tudni, hogy mennyi idő alatt, hisz se nem 21 nap múlva, se nem 90 nap múlva kaptak eltávot a seregből, hanem csak félév elteltével.

És mi történt miután leszereltek?  Kis idő elteltével előfordult , hogy borostásak voltak és a cipőjük sem csillogott mindig. Másfél éven keresztül naponta megtették a felsorolt dolgokat és mégsem vált szokásukká, hisz rövidesen már kikopott belőlük ezeknek a rendszeres „csinálása”.

     Mi ebből a tanulság? Szerintem az, hogy nem kell patika mérlegen méregetni, hogy mennyi idő kell egy szokás kialakulásához. Nagyon okosnak tűnhet Brian Tracyt felülbírálni, de a működési elvet kellene szem előtt tartani a számháború helyett.

Fontos, hogy az új dolgok „csinálása” számunkra fontos legyen és azért akarjuk átvarázsolni szokássá. Az is fontos, hogy ne csak akarjuk, hanem higgyünk benne. Nekem sokkal könnyebb hinni, ha számok helyett egy történet lebeg előttem. Mondjuk egy tojás kikeltése. Még akkor is, ha ez időben kevesebb.

Harmadrész meg nem vagyunk egyformák. Mindenkinek más és más a működése és az elérendő céltól való távolságunk  sem egyforma.

Ennyit akartam írni, de még egy gondolatom támadt. Ha elhatározom, hogy fekvőtámaszt csinálok az hogy épülhet be , mint szokás?

Saját példa a szokás kialakulására

Első verzió: reggelente 10 db. Ez annyira könnyű feladat, hogy soha nem válik szokásommá, mert számomra ez nem feladat és nincs benne kihívás. Mit érek el azzal, hogy 10 darab fekvőtámaszt csinálok? Semmit.

Második verzió: 400 db. Na ez meg az én fizikai állapotomhoz képest olyan sok, hogy 1-2 alkalom után abbahagynám, mert az áldozat, amit megkövetel tőlem nagyobb, mint a cél elérésének öröme.

Harmadik verzió: reggelente 100 db fekvőtámasz. Jelentem  minden reggel megvan. Küzdelemmel ennyit megcsinálok és az ára és a jutalma pont jó viszonyban vannak egymással. Úgy válok erősebbé, hogy nem rokkanok bele. 🙂

Az alábbi idézet szerintem rávilágít a lényegre. Már az ókor híres orvosa is a szokásaink fontosságáról tesz említést: „ Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk. ”
– Arisztotelész

 

Bátor életet kívánok!