Én üzenet az erőszakmentes kommunikáció jegyében

        A következő néhány sorban megmutatom neked, hogy mennyire fontos az ÉN üzenet az erőszakmentes kommunikáció szempontjából.

Sokszor nem is hinnénk, hogy a szavaknak mekkora ereje van. Pedig ereje van. Óriási ereje. Forradalmak robbannak ki egy-egy jókor elhangzó szónoklat hatására.

Számomra például a Himnusz felcsendülése minden egyes alkalommal magával ragadó élmény. De bizonyára mindenkinek van olyan vers vagy dal, amitől túlcsordulnak az érzelmei, mert valamihez kötődik a szöveg illetve dallam. Tehát maradjunk annyiban, hogy a szavak megfelelő formálása, ilyen vagy olyan érzelmeket váltanak ki belőlünk.

Az asszertív kommunikáció kulcsa az én üzenetek:      

Ha tudatosan fogalmazunk, akkor elérhetjük a másik fél részéről az együttműködést a szembenállás helyett. Az asszertivitásnál ez egy nagyon fontos szempont. Célunk ugyanis, hogy a dolgok szándékunk szerint zajlódjanak és a kapcsolat se romoljon meg a másikkal.

Jellemzően ami számunkra egy negatív élmény (zavar minket, rosszul esik, vagy egy szituáció balul sül el), azért a másikat hibáztatjuk.

A megoldást is a másiktól várjuk. Magunkat maximum elszenvedőként látjuk az eseményben. A probléma dühöt vált ki belőlünk.

(Vagy, ha a düh elfojtásra kerül és átalakul haraggá, akkor egyszer bombaként robban egy másik helyen és másik szituációban. Na, ez még nagyobb áldozatokkal jár.)

Úgy tudunk asszertíven viselkedni – és ahogy azt már láttuk, ez mindenkinek a hasznára van – , hogy a mondataink nem a másik negatívumairól szólnak, hanem arról beszélünk, hogy velünk mi van.

Az erőszakmentes kommunikáció  TE üzenetek helyett, ÉN üzeneteket használ.

      TE üzenet: A másik tetteiről beszélünk, amelyek negatívak. rosszul csinált valamit, elfelejtett valamit, és itt sorakoznak a negatív jelzők.pl: Megígérted, hogy elmosogatsz, de már megint itt hagytál mindent az asztalon. Miért nem érsz ide sohasem időben?

Mindig elkésel.  Nem küldted el a jelentés. A TE üzenet, az a másik félt sokszor arra sarkalja, hogy mint megtámadott, védekezzen és vitára kelljen veled. Ebből aztán kikerekedhet egy jó kis veszekedés, de a megoldás felé egy lépést sem fogtok tenni.

     Én üzenet: Egyes szám első személyben fogalmazunk. Saját magunkról beszélünk. A magunk érzéseiről, vágyairól, szükségleteiről a számunkra előnyös megoldásokról. Így, mivel a másikat nem hibáztatjuk, az nem kezd el védekezni és nem bocsátkozunk egy parttalan vitába egymással.

Az ÉN üzenet felépítése:

 „Én (ide írjuk le, az érzelmeinket) vagyok, mikor te (ide írjuk le a másik cselekedetét), mivel (ide írjuk le, hogy miért váltja ki a másik cselekedete belőlünk az érzelmet)

Eredeti mondat: Te nem értékeled a munkámat.

Átalakítva Én üzenetté: Szomorú vagyok, hogy nem értékeled a munkámat, pedig még túlórázni is bent maradtam. Vagy:  Igazságtalan vagy! Helyette: Nekem rosszul esik amit mondtál, mert szerintem nem igazságos.

Az én üzenetek sajátossága:

Az ÉN üzenetek sajátossága, hogy mindig van benne egy érzelem a közlő részéről. Ez több okból is fontos. Ha feltárom az érzéseimet, akkor az bizalmat kelt, mert ilyen esetben őszinteséget feltételeznek rólunk.

Mivel a másik látja, hogy nem bántani akarjuk, hanem nekünk is rossz a helyzet ezért nem támad, hogy magát védje. Bizonyára ismered a biológiai tanulmányodból, hogy az állatok, amelyeket sarokba szorítottak, azok is vadul megtámadják azt, aki oda kényszerítette őket.

Ez nálunk embereknél a kommunikáció szintjén hasonlóan működik. Másrészről az is tény, hogy a saját érzelmeimmel nem nagyon lehet vitatkozni.

Az első válaszreakció a meglepődés, hogy ez a kommunikáció nem a megszokott. A második reakció az elgondolkodás. Nem egy kommunikációs párbaj alakul ki, hanem egy megoldásorientált együttműködés.

A blog elején a szavak erejéről írtam. Hogy látod? Ugye milyen ereje van a szavaknak!!!

Legfrissebb bejegyzések

Mi az a Toyota-kata?

Mi az a Toyota-kata?

   Mi az a Toyota-kata?   Aki először hallja a Toyota-kata kifejezést, bizonyára egy kicsit viccesnek érzi, hogy egy autómárka és egy női név mit kereshet így egy kifejezésbe gyúrva. A Toyota valóban az autó márkával függ össze, ugyanis a Toyota-kata módszert itt...

Tanult tehetetlenség

Tanult tehetetlenség

Életünk során gyakran passzívvá válunk olyan szituációkban is, amikor lehetőségünk lenne befolyásolni az adott helyzetet. Az eseményekre adott válaszunk tehát nem csak az üss vagy fuss (védekezz vagy menekülj) válasz reakció lehet, hanem van egy harmadik reakció is, ahogy azt szokás mondani, földbe gyökerezik a lábunk. Ennek a hozzáállásnak a hátterében a tanult tehetetlenség áll. Nem reagálunk, hanem tehetetlenné válunk, abban a hiszemben, hogy nincs mit tenni, nincs ráhatásunk az eseményekre.

Milyen a jó pénzügyi szakember?

Milyen a jó pénzügyi szakember?

Milyen a jó pénzügyi szakember? Mielőtt feltennénk a kérdést, hogy milyen a jó pénzügyi szakember egy kicsit foglalkozzunk azzal, hogy hozzunk megfelelő döntéseket. Az életterületeink, mind nagyon fontosak  a számunkra. Azok a döntéseink, amelyeket hozunk az egyes...

Elérhetőség

Kérem, vegye fel velem a kapcsolatot, 24 órán belül válaszolok az e-mailekre

Debrecen

+36 30 742 1432